Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Kiss Z. Géza: A nyugati reformáció "befogadásának" történeti és ideológiai előzményei a XIII-XV. századi Dél-Magyarországon / 35. o.

a hipotetikus kötőelemek bizonyos alkalmazását nélkülözni éppúgy nem tudtam, mint Szűcs Jenő többször idézett dolgozatában. Ennek az az oka, hogy mind a korábbi „eretnek, mind a későbbi ,,előreformációs ideológiáknál közös európai elemekről van szó. amelyeknek alkalmazóit sokkal könnyebb megtalálni, mint forrását ... Az eszmék után azok ferences hordozóira is vessünk még egy pillantást a Szűcs Jenő által felvonultatott adatok összegzésével. Az 1510. évi pestis idején két szlavóniai barát víziói kavarták fel a rendtarto­mány szegény frátereit. Pécsváradi Gábor második helytartósága idején (1511—1513) flagelláns fráterek hagyják el a ferences kolostorokat, a falakon belül pedig kezdetét veszi a nemrég felszentelt barátok rebelliója, akik emelt homlokkal szegülnek ellen elöljáróiknak és levetve a szürke reverendát, rendszeresen letérnek az üdvösség útjáról. Szűcs Jenő kiemelése szerint az abaújszántói kolostorban, ahol akkortájt gyakran időz­tek délvidéki ferencesek is, egy évvel Luther fellépése (1517) előtt hangzik el a figyel­meztetés, hogy a prédikátorok ne részletezzék a főpapok és egyéb egyháziak bűneit, ne bírálják az egyházat gazdagsága miatt, és ne oldozzanak fel olyan bűnösöket, akiket az egyház a kiközösítés bilincsébe zárt. 1520-ban szó van a ferences for­rásokban olyan nyakasnak, pártosnak, újítónak nevezett fráterekről, akik kolostoru­kat elhagyva, új reformációra esküdtek össze. Végül az 1530-as években megjelenik már a lutheri tévelygés vádja is és ezek között az ,,aposztaták között sorolja fel Szűcs Jenő a reformáció első nagy generációjának négy tagját: Kopácsi Istvánt, Siklósi Mihályt, Sztárai Mihályt, Szkhárosi Horvát Andrást, akik közül az első három bizonyosan a mi tájunk szülötte. 110 Sztárai Mihály, a páduai egyetem tudós magistere ebben a közegben szerzett új útravalóval érkezett Laskóra, hogy a Tukni Miklósnak 1551-ben írt, híres levél sze­rint 1 ' l az Ur gazdag és már túlérett gabonáját azokkal a testvérekkel, akik hozzá csatlakoztak (cum reliquis fratribus ... accedentibus) learassa. Ezek közül Szigeti (Zigerius) Imre vörösmarti lelkész, a szlavóniai reformációt befejező Szentantali Gergely és laskói utóda, Szerémi Illés, akárcsak ő maga. a török miatt kétnyelvűvé vá­ló keleti Dráva-völgy szülöttei voltak. Talán utoljára fordult elő e táj sokat szenvedett népével, hogy saját soraiból való értelmiségiekre bízhatta sorsát ... * Műhelymunkám azt a meggyőződést erősítette bennem, hogy nem azonos refor­mációs folyamat szereplője Baranya két reformátora: Siklósi Mihály és Sztárai Mihály. Bizonyosra vehető, hogy Baranya lutheránus reformációja a Perényi Péter szárnyai alatt működött Siklósi Mihállyal vette kezdetét; ezt az ágat azonban a Siklóst és Pé­cset 1543-ban elfoglaló török lemetszette. Csak az 53. zsoltár gyönyörű feldolgozása őrzi emlékét, de nem maradt utána egyetlen lutheránus gyülekezet sem. 112 110 SZŰCS J. 1974. 420-421., 425-426. Közli latinul: Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából 1902 — 1912. V. 543-545. 112 ZOVÁNYIJ. 1977.543. Siklósi Mihály. 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom