Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Kiss Z. Géza: A nyugati reformáció "befogadásának" történeti és ideológiai előzményei a XIII-XV. századi Dél-Magyarországon / 35. o.

színűleg ennél is jobban előmozdította hazai elszigetelődését, hogy nem látta be „ ... a kálvini egyházfogalom és egyházfegyelem ' megteremtésének fontosságát, amelyet a reformátorok nagy része a török miatt már ekkor, délkelet-dunántúli lelkésztársai pedig az antitrinitarizmus térhódítása miatt a hetvenes évektől hangsúlyoztak.

17 Szilády Áron az akkor ismert tényeket rögzítő, mértéktartó dolgozatában

1 8 emberi adottságait (theológiai műveltség, zenei jártasság, tökéletes kétnyelvűség, vitakészség stb.) hangsúlyozva írja le ismert térítő módszereit és eredményeit.

19 A mi számunkra Sziládynak az a megállapítása fontos, hogy 1550—1559 között, amikor Sztárai komédiáit írta, még semmiféle protestáns nézetbe nem ütközhetett, mert csak az 1562-ben megjelent debreceni hitvallás emelt szót először a látványosságokellen.

20 Földváry László Szegedi Kis István (1502-1572) életét és a táj reformációját tárgyaló könyvében

2 l megemlíti, hogy Sztárai felekezeti álláspontját illetően nincs egyetértés az egyháztörténészek között. Kötetének 85-86. oldalán összefoglalja lutheránus voltát valló többség nézeteit, és hozzáteszi még, hogy szerinte az ,,Igaz papság tüköré is ezt a koncepciót támogatja. Földváry Siklósi Mihályt és Sztárait egyaránt az „evangéliumi vallás híveként említi, de míg némi aránytévesztéssel az előbbinek tulajdonítja Siklósitól a belső-somogyi „Kis Rinya folyóig" terjedő egész táj reformációját, addig Sztárait csak mint a Dráván inneni és túli részek reformátorát mutatja be.

22 Nagyon fontos viszont nála annak hangsúlyozása, hogy Sztárai csak „A reformációnak legfőbb és egyetemes alapelveit , a hit általi megigazulást, Krisztus közbenjáró szerepének kizárólagosságát, a füvek egyetemes papságát és a gyülekezetek szabad választási jogát hirdette. Ugyanakkor kíméletlenül támadta a szentek segítségül hívását, a búcsújárást, bűnbocsátó cédula árusítását, a papi hierarchiát, nőtlenséget, simóniát, böjtöt stb.

23 Itt a Luther által fogalmazott, de a katolikus egyház kritikája során fokozatosan keletkezett megállapításokról van szó, amelyeket a nagy reformátor Ágoston-rendi A philippistak vitaihoz összefoglalóan MAKKAI Laszlo. In: A Sárospataki Református Kollégium története. Tanulmányok alapításának 450. évfordulójára. Bp. 1981. 17—18.; Az úrvacsora tan zwinglianus (Bullinger-féle) megfogalmazásához. (TSZRT) 1973, 943.; A hercegszóllősi kánonok (1576) unitárius ellenes cikkeihez: KANYARÓ F. 1891. 116-117. 2-2. sz. jegyzetek. 18 SZILÁDY Áron: Sztárai Mihály élete. Régi Magyar Költők Tára. V. Bp. 1886.1544-1566 között megjelent művei a 73—262., életrajza a 293—369. oldalakon. 19 Felkészültségéhez SZILÁDY Á. 1886. 322-323., módszereihez uo. 302. - MIKLÓS Ö. 1942. 126. Tagadja Sztárai vándorprédikátor szerepét és jellegzetes módszereit, sikereit az általa szervezett „senatus ecclesiasticus -nak tulajdonítja. 20 SZILÁDY Á. 1886. 337.; A debreceni hitvalláshoz: ZOVÁNYI J. 1977. 140. FOLDVARY Laszlo: Szegedi Kis István élete es a Tisza-Duna mellékeinek reformációja. Bp. 1894. Vö. TÓTH Endre: A pápai református egyház története. Pápa, 1941. 26., 31. 22 FÖLDVÁRY L. 1894. 108., 114. 23 FÖLDVÁRYL. 1894. 85. 38