Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)
TANULMÁNYOK - Kiss Z. Géza: A nyugati reformáció "befogadásának" történeti és ideológiai előzményei a XIII-XV. századi Dél-Magyarországon / 35. o.
Tanításait Baranya szellemileg aktív egyházi és világi értelmisége a prágai egyetemen ismerte meg. Közülük többen részt vettek nyilvános vitákon,esetleg kezdeményeztek is ilyeneket, és gyakran szolgáltak prágai és vidéki templomokban. Hazatérve itthon is igyekeztek az új tanokat népszerűsíteni. Ezekkel az új eszmékkel szemben a dominikánus irányítás alatt álló. konzervatív pécsi egyetem gyakorlatilag tehetetlen volt. 69 A huszitizmus 1420 után indult hódító útjára a Délvidéken. Első nyomai a zágrábi püspökség területéről kerültek elő, majd fokozatosan hatolt be a boszniai és a szerémi püspökség, végül a pécsi, bács kalocsai, csanádi és erdélyi egyházmegyék területére, ahol a lakosság akkor még magyar volt. A viszonylagos gyors terjedés eszmetörténeti okait Kardos Tibor, materiális alapjait Székely György többször idézett munkáiból ismerjük. A korábbi eretnek formációk sikereinek magyarázataként említettem már a nemzeti nyelvű agitációt, de most — talán angol példák nyomán — Húsz tanítása is anyanyelven ígéri sorsuk jobbra fordulását a jobbágyoknak, kézműveseknek, napszámosoknak. A szakadár görögkeleti szerbek körében az könnyíti az új tanok átvételét, hogy papjaik már akkor is házasodtak, két szín alatt osztották az úrvacsorát és a huszitákhoz hasonlóan ők sem ismerték el a pápa primátusát. A pécsi püspökmegye területén azonban feltétlenül meg kell említenünk, hogy voltak olyan római katolikus lelkészek is, akik Húsz tanaitól várták az egyház bajainak gyógyítását, s legjobbjaikat valószínűleg megragadta a lelkiismereti szabadság és a szabad vizsgálódás eszméje. Bőven éltek errefelé is kisjövedelmű lelkészek és szerzetesek, akik a reformok útján szegénységüktől szerettek volna szabadulni. 70 Ezen kívül is sok jószándékú egyházi ember vélekedett úgy, hogy a főpapok nagy gazdagsága és a fegyelemnek ezzel járó lazulása rontotta meg az egyházat, amely elerőtlenedvén. nem tudja útját állni az eretnek eszmék társadalmasodásának.v4z emberek a középkor alkonyán is tömegével vágyódtak a becsületes munkával biztosítható, félelem nélküli, erkölcsös élet után, s talán ezért is hallgatták szívesen az új tanok hirdetőit. A témát kitűnően ismerő Kardos Tibor nem közöl a fertőződő vagy már megfertőzött emberekről pontos számokat, de többször idézett munkája 58. számú jegyzetében olyan egyházi és világi eretnekeket említ, akik a Boszniával észak felől szomszédos magyar területeken roppant bőségben nyüzsögtek. 7 ' A dolgozat adatai eddig is bizonyították, hogy a korábban érkezett eretnek rétegek fogadókészsége és gondolkodásmódja mindig megkönnyítette az új tanok meggyökerezését. Jó példája ennek a huszita istentisztelet, ahol az elődök nyomán járva nemzeti nyelven olvasták az evangéliumot és a Mi Atyánkot, és két szín alatt osztották az úrvacsorát is. A korábban orgonával kísért latin ének helyett a gyülekezet mindkét 69 Az angol -cseh kapcsolatokra TÓTH SZABÓ P. 1917.145-146.; KARDOS T. 1931. 60. 70 TÓTH SZABÓ P. 1917. 152-154. 71 KARDOS T. 1931. 73. Az Acta Bosnae 159, 163, 175. oldalaira hivatkozva idézi: „Nam plurinuis hercticos tani clericos, quam laicos, quorum in his finitimis partibus a longis temporibus copia ingens pullulabat/' 49
