Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Kiss Z. Géza: A nyugati reformáció "befogadásának" történeti és ideológiai előzményei a XIII-XV. századi Dél-Magyarországon / 35. o.

vallottak (vagy éppen elhatárolódtak tőle), de a sokféle ellentmondás miatt sehogy sem tudom elképzelni, hogy ezt a szabad szellemet valamelyik irány szoros dogmatikai és szervezeti rendszerébe be lehetett volna kényszeríteni. Sikertelenségüknek talán az az oka, hogy részint bizonyos prekoncepció alapján fogtak munkához, részint pedig vagy nem találták, vagy nem is keresték a legegyszerűbb földrajzi és kronológiai tényeket sem. Sztárai körül először 1829-ben forrósodott fel a légkör Jankovich Miklósnak az unitárius eklézsiákról és az 1588. évi. pécsi hitvitáról írt tanulmánya nyomán.

5 Egyháztörténetírásunk sokáig nem hitte el neki, hogy Erdélyen kívül az anyaországban is jelentős volt az unitárius gyülekezetek száma, s még 1982-ben is meglepetést okozott az a megállapítás, hogy Baranyában mintegy 20 unitárius gyülekezet túlélte a török időket is.

6 Nem állította soha, hogy Sztárai unitárius lett volna, csak arról értekezett, hogy az unitarizmus bölcsőjében, Padovában szerzett magisteri címet, majd Wittenberg vagy Genf érintése nélkül jött haza a Dráva mellékére téríteni. Valószínűleg az az állítása sem tetszett, hogy gyülekezeteket (későbbi kálvinista értelemben) nem szervezett, hierarchiát nem épített, és a waldensektől vagy az anabaptistáktól tanult módszerrel, nemzeti nyelven szolgált és az éneklést tette az istentisztelet központjába.

7 Ha Jankovichnak az intuíció volt az erőssége, kritikusának az öt nyelven tudó Gyöngyössy Benjámin zalátai lelkésznek a kronológia. Jankovich cikkére írt bírálatában

8 bebizonyította, hogy Sztárai 1529-1542 között Perényi Péter udvari papja volt már, viszont az új arianizmus ,,1531-ben csak hallódni (sic) kezdett, tojásban volt, 1553-ban (Servet október 27-én történt genfi megégetésére céloz itt) kikelt, 1563-ban széjjel repült.'

9 1530 előtt sem Servetnek, sem a Titkos Társaságoknak nincs nyoma Padovában. Sztárait tehát nem „fertőzhették" meg az unitárius tanok, mégha hat év tizeddel később Kanyaró Ferenc unitárius történetíró azt állítja is, hogy a Duna nyugati oldalán 1544-ben Laskón ő kezdte az unitárius agitációt,

10 holott a 44. oldalon már helyesen azt állította, hogy Erdélyben 1565-ben indul fejlődésnek és csak 1569 után lépett ki Magyarország területére. JANKOVICH Miklós: Magyarországban volt socinianus ekklésiákról és Válaszúti György papjuknak Skaricza Mátéval való disputatiojáról. In: Tudományos Gyűjtemény. 1829. VI. 31—79. 6 TÍMÁR György: A pécsi provizorátus faluösszeírásaínak a török idó'kre vonatkozó feljegyzései. (1695, 1696.) In: Baranyai helytörténetírás. Szerk.: SZITA László. Pécs, 1982. 47-105. 7 JANKOVICH M. 1829. 42^13. GYÖNGYÖSSY Benjámin: Sztárai Mihály baranyai reformátornak Apológiája, vagyis az új arianismus gyanúja alól való kimentése. In: Tudományos Gyűjtemény. 1830. XIV 55 — 101. 9

Uo. 70-71. KANYARÓ Ferenc: Unitáriusok Magyarországon. Kolozsvár, 1891. 111.; MIKLÓS Ödön: A magyar református egyházalkotmány kialakulása a reformáció századában. Pápa, 1942. 138. oldalon feltételezi, hogy az unitarizmusnak már Sztárai korában voltak a Dunántúlon anabaptista gyökerei. - Vö. JANKOVICH Miklós. 1829. 42-43. 36