Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Kiss Z. Géza: A nyugati reformáció "befogadásának" történeti és ideológiai előzményei a XIII-XV. századi Dél-Magyarországon / 35. o.

KISS Z. GEZA A NYUGATI REFORMÁCIÓ „BEFOGADÁSÁNAK" TÖRTÉNETI ÉS IDEOLÓGIAI ELŐZMÉNYEI A XIII-XV. SZÁZADI DÉL-MAGYARORSZÁGON Két évtizede gyűjtöm már az Ormánság XVIII-XIX. századi történetére vonatkozó adatokat, hogy felvázolhassam azoknak az egymással szorosan összefüggő változásoknak a folyamatát, amelyek együttesen eredményezték a pusztító egykerendszer kialakulását.

1 Vizsgálataim egyháztörténeti tartományában a legnagyobb természetességgel úgy irtam a helységekről, mint a XVIII. század végéig homogén és még a XIX— XX. század fordulóján is 75 százalékig kálvinista közösségek foglalatáról, amelyeknek életét az egyháziakból álló belső- és a világiakból integrálódó külső tanács irányítja egyfajta sajátos munkamegosztás alapján. Állami-, egyházi- és uradalmi forrásaim exegetálásához elégséges volt az összefoglaló egyháztörténeti munkák mellett 40 prédikátor által 1576-ban elfogadott hercegszölősi kánonok szövege és Decsi Gáspár felsőbaranyai esperes (1575 — 1579) a regnáló bűnöket ostorozó prédikációinak ismerete.

2 Az alapkérdések értelmezésénél igen nagy segítséget jelentett a Felsőbaranyai Református Egyházmegye 1758-ban kezdett Protocolluma, amely 27—28. lapjain ismertette az egyházmegyei főjegyző és esküdtje eskümintáit és 1759. évnél, a 45-47. lapokon a lelkészválasztás és lelkipásztori szolgálat sokat vitatott kérdéseit.

3 Az egyházi élet teljességének alapos ismerete szempontjából pedig nélkülözhetetlennek tűnik az a két hatalmas iratcsomó, amelyeket a gyülekezetek vezetői 1817-ben és 1885-ben, két nagyon fontos időpontban állítottak össze püspökeik látogatásának előkészítésére.

4 Gondjaim akkor kezdődtek, amikor a kutatás mélysége érdekében annak területét az Ormánság egészéről a XIII. század óta létezett Vajszlói Uradalomra korlátoztam. Egyháztörténeti vonatkozásban ez a vállalkozás elsősorban azt követelte, hogy foglalkozzam az uralkodó kiváltságlevelekben soha le nem írt Ormánság népességének katolikus korszakával is. Hogy a szükségszerű penzumból műhelytanulmány kerekedett ki, annak Sztárai Mihály a legfőbb oka, akit esetenként felsőfokú dicséretek, érdemtelen elmarasztalások közepette evangélikusok, kálvinisták, unitáriusok egyaránt magukénak KISS Z. Géza: Ormánsági változások. Fejezetek a 18—19. századi társadalom történetéből. Bp. 1991. A XVI. században tartott magyarországi zsinatok végzései. Összeállította: KISS Áron. Bp. 1888.; Decsi Gáspár prédikációi. In: Tanulmányok és szövegek a magyarországi református egyház XVI. századi történetéből. (Továbbiakban: TSZRT) Bp. 1973. 3 Ráday Levéltár. A felsöbaranyai egyházmegye esperesének iratai. (Továbbiakban: FEI) Ráday Levéltár. Püspöki Levéltár. A Dunamelléki Református Egyházkerület püspöklátogatási iratai: 1817, 1885. Gyülekezetenként. 35