Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)
ADATTÁR - Kaposvári Gyula: Fodor Ferenc: A Jászság életrajza (Hasonmás kiadásban fél évszázad múltán megjelentette a Jászok Egyesülete "A Jászságért Alapítvány" támogatásával) / 281. o.
Fodor Ferenc monográfiájának erjesztő hatására említek még néhány példát a sok közül: 1., Könyvének utolsó bekezdésében említi: „Becses összeírás fekszik a wieni Consular-Akademie levéltárában ... amely 1571-ből tartalmazza a szolnoki szandzsák defteréit és így személyszerinti összeírása valószínűleg a Jászság egész népének. A becses összeírást megszereztem, azonban az ún. „siakat írással állván szemben, legjobb turkológusaink sem tudták megbízhatóan elolvasni a személyneveket. A szolnoki múzeum 1956 júliusában az 157l-es szolnoki török defter fordítását kiadta a Jászkunsági Füzetek 4. számaként „Adatok az Alföld törökkori településtörténetéhez címmel dr. Györffy Lajos munkájaként, amelyből kitűnt, hogy a jász községek nem szerepeltek benne. Megjelent viszont a Jászsági Füzetek 4. számaként a Jász Múzeum kiadásában „A Hatvani Szandzsák 1550. évi Adóösszeírása Fekete Lajos professzor munkájaként, aki a szíjakat-írás, a török finánczsargon külön írásának megfejtésével nemzetközi elismerést szerzett magának. Ezzel Fekete Lajos nemcsak a jász névanyagot tette ismertté, hanem ki tudott jelölni sajátos jász névanyagot is. 2., Fodor munkája 482. oldalán a kéziratos művek közt említi a „Jászok és Kunok Ismerete és azok Birtokainak Le írása. írattatott Jász Apáthi Várossában 1799-ik Esztendőben című munkát Kiskunfélegyháza levéltárából, amelyhez nem sikerült hozzáférnie. „Valószínűleg Bedekovich Lőrinc műve"— így említi. 1976-ban önálló füzetben „A Jászkunság helyzete a 19. sz. végén' címmel Jászberényben megjelentette Tóth János múzeumigazgató. 3., Fodor könyvének ugyancsak 482. oldalán említést tesz Pesty Frigyes: Helynévgyűjteményéról, melynek kéziratát a Nemzeti Múzeum Kézirattára őrzi, említve a benne található jász településeket és pusztákat. A kérdéses anyagot 1978-ban „Pesty Frigyes helynévtárából: I. Jászkunság címmel közös kiadásban megjelentette a kecskeméti Katona József és a szolnoki Verseghy Ferenc könyvtár. 4., 140 török oklevelet is említ Fodor Ferenc a 482. oldalon. Ezeket a Megyei Levéltár adta ki Hegyi Klára új fordításában Jászberény török levelei címmel 1989-ben a Szolnok Megyei Levéltári Füzetek 11. számaként. A kötet második felében „Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez" címmel Botka János adott közre addig ismeretlen dokumentumokat, célként megfogalmazva, hogy „e kötet első részében közzétett török levelek gazdag forrásanyagát a magyar hatóságoknál és a jász közösségeknél keletkezett iratok bemutatásával egészítjük ki, s ... a jász falvak török kori mindennapjainak, való életének bemutatásához kívánunk hozzájárulni megbízható, pontos, új ismeretekkel." Fodor Ferenc A Jászság életrajza c. monográfia gazdag adatbázisának felhasználására jó példa a Megyei Levéltár kiadásában megjelent Adatok Szolnok megye történetéből című kétkötetes adattár, amely a Fodor-féle részleteket elsősorban a települések későbbi történetének legfontosabb adataival bővítette. Történészek, szakkutatók számos munkája közül Kiss József: A Jászkun Kerület parasztsága a Német Lovagrend földesúri hatósága idején címen az Akadémia Kiadónál 1979-ben megjelent monográfiát emelném ki. Külön is meg kell említenem Nemes 293
