Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

ADATTÁR - Kaposvári Gyula: Fodor Ferenc: A Jászság életrajza (Hasonmás kiadásban fél évszázad múltán megjelentette a Jászok Egyesülete "A Jászságért Alapítvány" támogatásával) / 281. o.

KAPOSVÁRI GYULA FODOR FERENC: A JÁSZSÁG ÉLETRAJZA (Hasonmás kiadásban fél évszázad múltán megjelentette a Jászok Egyesülete „A Jászságért Alapítvány támogatásával) Példamutató kezdeményezés, hogy a könyvritkaságnak számító táj életrajzi monográfia 3000 példányban eljuthatott azokhoz, akik a ,jászok bibliájaként forgathatják lapjait. A II. világháború idején kis példányszámban, szerény kivitelben nyomtatott mű jelen formájában a tudományos értékéhez méltó formát kapott. EGYESÜLETE Mérföldkőnek számított Fodor Ferenc munkája az első megjelenésekor, hiszen Molnár Ferenc, Gyárfás István, Uléssy János, Hild Viktor történeti munkássága és mások tanulmányai után egy igazi tudományos műhelyből került ki ez az interdisciplináris monográfia. /. A Jászság életrajza c. monográfia szerzője és munkatársai Dr. Fodor Ferenc (Tenke, 1887. március 5 — Budapest, 1962. május 23.) - a szerző — Budapesten szerzett bölcsészdoktorátust földrajzból 1911-ben és még ugyanabban az évben — a kor gyakorlata szerint - vidéki főgimnáziumba került tanárnak Karánsebesre, ahol 1919-ig tanított. Német és angol nyelvtudását Karánsebesen a román nyelvvel is bővítette. S hogy már ott kezdett tudományos munkával is foglalkozni, mutatja a Szerénység tájrajza című 1930-ban megjelent munkája. A történelmi sorsforduló 1919-ben földrajzi szakreferensként két évre a Külügyminisztériumban kínált neki új feladatot, térképészeti szaktudásával. 1920-tól már egyetemi magántanár, majd Teleki Pál mellett a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaságföldrajzi Intézetében adjunktus. Nem véletlen, hogy a gazdasági földrajz és a kartográfia neves tudósa mellett szakmai érdeklődése a településföldrajz és honismeret területére irányul, közben munkatársként dolgozik Teleki Pál néprajzi és gazdasági térképeinek szerkesztésében is. Maradandó értékű könyvei: Magyarország gazdaságföldrajza (Bp. 1926.), A szülőföld és honismeret könyve (Bp.), az utóbbi, csaknem 400 oldalas mű két része: A mi 281