Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

ADATTÁR - Zádor Béláné: A Közigazgatási Bizottság iratai a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban 1876-1950 / 267. o.

Hy módon a megye 1876. szeptember 4-i tényleges megalakulásától eltelt rövid idő alatt — az egyéb fontos feladatok ellátása mellett — az 1876. évi VI. törvénycikk élet­beléptetésének október 2-i határidejére a széles hatáskörű és nagyhatalmú közigazgatá­si bizottságot létrehozták. Működésének feltételeit megteremtették, biztosították. Az iratanyagról A levéltárunkban lévő Közigazgatási Bizottság iratanyagának évköre 1876-1950, mennyisége 33,12 folyóméter. A fond három állagra tagolódik, úgymint általános ira­tok, gazdasági albizottsági-, erdészeti albizottsági iratok. Általános tudnivalók a fond anyagáról: Az iratok iktatottak, megtalálhatók a hozzájuk kapcsolódó segédletek is: iktató, muta­tó, számmutató, sorkönyvek, továbbá a selejtezett és megtartott iratok jegyzéke. Az iratokat 1876—1902-ig változatlan alapszámos rendszer szerint iktatták, vagyis minden évben a legalacsonyabb iktatószám alatt gyűjtötték össze az ugyanazon tárgyban beér­kezett ügyiratokat. 1903-1950 közötti időben változó alapszámos rendszerben tör­tént az iktatás, az iratokat tárgyuk alapján 14 csoportra osztották és I—XIV-ig római számmal jelölték meg. Az így kialakított csoportokon belül az iratok alapszámuk sor­rendjében követik egymást. 1903-tól az iratok irományjegyzékben vannak elhelyezve. Az iratanyagban történő kutatást egyrészt mutatókönyv segítségével végezhetjük. A mutató ugyanis feltünteti az ügyirat alapszámát, később pedig a csoportszámát is. Sok esetben a sorkönyv használata is szükséges, mert egy-egy ügy irata több éven ke­resztül elhúzódik, és a sorkönyvben található meg az évente megújuló alapszám. Az iratokhoz használható segédletek sajnos nincsenek meg folyamatosan. 1941—1944 kö­zötti időszak nyilvántartásai a háborús események miatt elpusztultak. A továbbiakban tekintsük át a fond állagainak jellemzőit. l.,A Közigazgatási Bizottság általános iratai (1876-1950): Az iratok iktatottak, 1876—1902 között keletkezett iratok változatlan alapszá­mos rendszerben találhatók, tehát az ügyben elsőként keletkezett irat évszáma és ikta­tószáma alatt vannak elhelyezve. Az 1903-tól keletkezett iratokat változó alapszámos rendszer szerint iktatták. Az ügyben keletkezett utolsó irat évszáma és abban az évben használt első iktatószám alatt. Mint már említettük 1903-tól az iratokat tárgyuknak megfelelően 14 csoportra osztották. 1940-től az iratok felére volt rávezetve a csopor­tot jelölő római szám, a mutatókönyvben ezek jelölése megtörtént. Az iratanyag rende­zése során az iratokra is rávezettük a római számokat és az előző évek szisztémája alap­ján a csoportszámok növekvő sorrendjében rendeztük az anyagokat. Ebben az állagban történő kutatás során 1903-tól keletkezett akták esetében a tárgyi főcsoportot a mutatókönyv alapján lehet megállapítani. Az alapszám megállapításához a sorkönyv használata szükséges. A kiselejtezett és megtartott iratok jegyzéke alapján megállapítható, hogy irat­anyagselejtezést 1913-ban és 1928-ban végeztek. A selejtezéseket mindkét alkalommal 272

Next

/
Oldalképek
Tartalom