Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIII. századi történetéből / 217. o.

Nyomtatásban kétszer is megjelent. Az egyik alkalommal - 1864-ben Wenzel Gusztáv, a másik alkalommal - 1891-ben - Nagy Imre szerkesztésében adták ki. Kritikai regesztája is megjelent Borsa Iván tollából 1987-ben. Az oklevél eredeti, középen alul látszanak a függőpecsét zsinórjai. Fénymásolata sok helyen foltos ugyan, de olvasható. OL DL 30.359/1-2. Beleértve a következő XIV. századot is, ez volt az utolsó eset, amikor a szolnoki vár (castrum de Zounuk) kifejezéssel és a vártól való birtok elv étellel találkoztunk. Ebből arra lehet következtetni, hogy a királyi vármegye felbomlásával — sok más várral együtt - elvesztette királyi vári funkcióját és nemesi birtok lett, a várépület pedig lakóvár. 15. Külső-Szolnok vármegye tisztjeinek ítélete egy szerteleki és mázsateleki birtokper ügyében 1299. július 31. [...]> „Ezeket hallván Adi [de Od] István fia János, a gyakran emlegetett váradi káptalan ügyvédvalló levelével felállt Sámsoni [de Sampson] János említett fia István érdekében, és ellentmondva bemutatta nekünk a Váradi Egyházmegye káptalanjának az 1299-ik évben, Szent Péter fogságba vetése ünnepének előestéjén [1299. július 31-én.] másolatban és közepükön átvágott betűkkel kiadott bizonyos kiváltságlevelét; amelyben Gergely az akkori külső-szolnoki

2 [de Zolnok] alispán [comes curialis] és a négy esküdt-szolgabíró kibékítő levelének a szövegéből [ . . . ] többek között kiviláglik, hogy egyrészről a Péter fia Dezső ispán, másrészről Sármasági Márton fiai [László, Egyed, István] és Móg [Moch] ispán között folyt perben — ugyanannak a Dezsőnek a falujában lévő Szent Péter és Pál apostol templomának lerombolása és felgyújtása, továbbá Dezső gyermekének a halála, valamint két szolgájának halála és az összes jogtalanság miatt, amelyet ugyanazoknak a fia [Sármasági] Márton fia Márton okozott Dezső ispánnak - ugyanazon Gergely [szolnoki] alispán és a négy esküdt 10 WENZEL Gusztáv (Szerk.): Árpád-kori új okmánytár. V. Bp. 1864. 79-81. 11 NAGY Imre (Szerk.): Hazai okmánytár. VIII. Bp. 1891. 327-329. 12 * BORSA Ivan (Szerk.): Az Arpad-hazi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. H/4. Bp. 1987. 124. Itt kihagytunk három és fél nyomtatott oldalt, amely tartalmazza András erdélyi vajda és szolnoki ispán 1349. május 13-án kelt egyezséget megeró'sító' oklevelének a bevezető' részét, a király 1348-ik évi határjárási parancsát, a Sármaságon 1348. november 18-án végrehajtott határjárást, valamint Sármasági Egyed, László és István beiktatását. 2 * Mi jogosít fel bennünket a Külső-Szolnok írására? Az, hogy Közép-Szolnok csak 1390-tó'i létezett, az oklevélben olvasható Sármaság, Szertelek, valamint Mázsatelek pedig Belsó'-Szolnokhoz sohasem tartozott. 248