Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIII. századi történetéből / 217. o.

Az oklevélsorozat először — az 1292. március 27-én kelt privilégiális levélbe foglalva — Fejér György jóvoltából 1832-ben jelent meg.

5 Másodszor - 1876-ban, ugyanabban az alakzatban - a Hazai Okmánytár közölte. Regesztás formában Borsa Iván is ismertette 1987-ben. Csak III. András már említett, 1292. március 27-i, valamint az esztergomi káptalan 1381. november 2án kelt átiratában maradt az utókorra. Ez utóbbi fénymásolatát találtuk meg az OL-ban, mely kitűnő' állapotban van, és igen jól is olvasható. Az 1292. évi és az 1381. évi átírás esetében is elhagytuk a bevezető részeket és záradékokat. Ezek összesen kb. tizenhárom oklevélsort tesznek ki. OL DF 260.683 Ezzel az újabb adományozással folytatódni látszik a szolnoki vár jelentőségének csökkenése.

10 A királyt egyébként az adományozás előtt azért érdekelte a föld nagysága és milyensége (várbirtok vagy nemesi birtok volt-e), mert Erdélyben nemesi birtok esetében és 32 telek erejéig az erdélyi vajdának is volt adományozási joga} 1 12. A szolnoki vár tartozékát képező Péntek

1 nevű föld eladása 1292. „Az erdélyi Szent Mihály arkangyal egyház káptalanja mind a jelenleg, mind a jövőben élő valamennyi keresztény hívőnek — akik ezen levelünket meg fogják ismerni - az üdvösség adományozója nevében üdvözletét [küldi]; Kinyilvánítjuk ezen sorok egészével, hogy Uza

2 [Vasa] fia, Márton unokája, Marcel fia János, a szolnoki vár jobbágya [jobagio de Castri de Zonuk] előttünk személyesen megjelenve előadta; hogy miután abban a bizonyos Péntek [péntek] nevezetű földben lévő és rászállott birtokrésze tekintetében Bács és Ad [Bahc et Ood], a mondott [szolnoki] vár jobbágyai és ugyanannak a várnak más jobbágyai hasonlóképpen személyesen előálltak 5 FEJÉR György (Szerk.): Codex diplomatic us Hungáriáé. VII/2. Buda, 1832. 165. 6 IPOLYI Arnold - NAGY Imre - VÉGHELY Dezső (Szerk.): Hazai okmánytár. VI. Bp. 1876. 362-363. Közli: SZABÓ Károly. 7 BORSA Iván (Szerk.): Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. II/4. Bp. 1987.38. Az 1292-dik évben a privilégiumot a korábbiakban nádor Pécz Dénes fia Dénes kérte. Az esztergomi káptalantól az átírást és az átmásolást a hajdani szörényi bán, Losonczy Dénes fia, Dénes mester és a másik fia, Dezső fia Mihály kérte. 10 Lásd a 9. fsz. alatt közölt oklevelet. 1555-től ez a hatásköre 22 telekre csökkent. Péntek - 1941-ben Oláh péntek - 1292-dik évi helyét sikerült egészen pontosan meghatározni egy másik oklevél alapján. (OL DF 260.586. 1 -2). Eszerint Déstől délnyugatra feküdt, mintegy 10 km-re. 2 Az Uza Arpad-kori magyar személynév. Emieke helységnévben is megőrződött sokáig (pl. a Gömör megyei Uzapanyitban). 243