Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIII. századi történetéből / 217. o.

Az oklevél csupán két hiteles másolatban maradt fenn. A régebbit az erdélyi káptalan készítette 1330. április 24-én. Ez nagy alakú, foltos, de olvasható. Alul függó'pecsétje hiányzik, a felette lévő sorból kiszakadt egy kb. 4 cm hosszú rész. Előlapja roncsolt, rajta más kézzel későbbi írás látható, de nem olvasható. Az oklevél névanyaga pontos. Eredeti helye a Tisza lt-ban volt. A későbbi hiteles másolatot az eredetiről Közép-Szolnok és Kraszna vármegye egy-egy esküdt ülnöke készíttette, ill. hitelesítette, a Kraszna vármegyei Bályogon 1766. április 12-én, Ez teljesen ép, két aláírással és két gyűrűs pecséttel van hitelesítve. Névanyaga teljesen megegyezik az 1330. április 24-én készült változatéval. Hibája azonban, hogy nem írja meg a másolatot kérők nevét és az oklevél vége felé kb. 6 gépelt sor terjedelmű részt kihagy. Átírta még Zsigmond király is 1310ben, de azt nem találtuk meg. Nyomtatásban többen kiadták. Ezek közül leginkább elérhető Fejér György 1829-ik évi munkája.

1 Viszont elég sok benne a névtorzítás. Forrásul az 1330. április 24-iki változatot jelöli meg, de nem közli az erdélyi káptalan által írt bevezetőt és záradékot. Kritikai regeszta formájá' 13 ban közölte Borsa Ivan is, 1961-ben. OL DL 97.945 Számunkra az oklevélnek két sajátos értéke van. Az egyik az, hogy jelenlegi ismereteink szerint ez a legrégebbi, amely használja a Külső-Szolnok kifejezést. Ugyanakkor azt is sugallja, hogy ez már 1279 előtt bevett kifejezés. Másrészről hitelesen bizonyítja, hogy a később Közép-Szolnoknak, majd még később Szilágy vármegyének nevezett terület 1279-ben már ? még ? Külső-Szolnok vármegye részét képezte. 11. Lápos szolnoki várföld eladományozása és a kapcsolódó beiktatás leírása 1291. március 11. „[-..] Mi [III.] András Isten kegyelméből Magyarország királya

1 emlékezetül adva kinyilatkoztatjuk mindenkinek, akit illet; Hogy Dénes fia Dénes ispán elébünk állva azt kérte, hogy a szolnoki várnak bizonyos Lápos nevű földjét

2 [quandam possessionem castri nostri Zonuk Lapus vocatam] adjuk neki; de mivel előttünk nem volt ismert annak a falubirtoknak a milyensége és nagysága, parancsba adtuk az Erdélyi Egyházmegye gyulafehérvári káptalanjában lévő 10 OL DL 97.945. 11 OL DF 253.632(1-2. 12 FEJÉR György: Codex diplomaticus Hungáriáé. V/2. Bp. 1829. 559-561. BORSA Iván (Szerk.): Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. II/2-3. Bp. 1961.252. III. András -az utolsó Árpád-házi király — 1290 és 1301. január 14. között uralkodott. 2 Lápos a Belső-Szolnokban lévő Magyarlápossal (Dés, észak 34 km) vagy Oláhlápossal (Dés, észak-kelet 40 km) azonosítható, mivel a beiktatást a gyulafehérvári (erdélyi) káptalan végezte. A Kővár vidékén lévő Lápos esetében ugyanis ez a váradi káptalan feladata lett volna. 240