Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIII. századi történetéből / 217. o.

8- V. István ifjabb király

1 két szolnokvári származású személyt királyi serviensi

2 státusában megerősít 1264.

3 ,,[V.] István, Isten kegyelméből Magyarország ifjabb királya, Erdély hercege és a kunok ura, ezt a levelet majd megtekintő minden keresztény hívőnek üdvözletet [küld] a mindenek megváltójában; A királyi felség, aki az alárendeltek tisztségeit odaítéli és megújítja, némelyeket a státusukban [meg szokott] tartani, valamint, hogy valamely szabadság állapota a kiváltságlevél elvesztése miatt kétségbe ne vonassék, azoknak szabadságait, akik az ország feldúlása

4 miatt kiváltságleveleiket elveszítették — az ügy előzetes felülvizsgálása után - könyörületesen meg szokta erősíteni; Ennélfogva a jelenlegi levelünk erejével akarjuk mindenkinek tudomására adni, hogy Vid [Wyd] fiai, Venczel és László

5 - akiknek felmenői a szolnoki vár jobbágyságából származtak

6 - elébünk állva alázatosan könyörögtek, hogy miután az átruházás végrehajtása célját szolgáló privilégium — amely által a hajdani III. Béla, Magyarország jóemlékezetű királya,

7 a mi [királyi] nagyapánk Lékát [Ceka], ugyanezen Venczel és László nagyapját, a Ruszinföldön [in Ruthenia] szerzett sebesülése miatt,

8 a mondott [szolnoki] vár jobbágyságából ugyanazon nagyatyánk [III. Béla] által fiakról-fiakra kiemelve a serviensek sorába és rendjébe [ ] sorolta — a tatárok dúlása miatt elveszett; 1 V. István, ifjabb király 1257-1258 és 1260-1270 között Erdély hercege volt. Mint ilyen 1262 és 1264 között - apjával, IV. Bélával szembeszállva - az ország keleti felében önálló királyságot szervezett, külön államhatalmi szervekkel. Ez a helyzet 1270-ig állt fenn. A serviens birtokos személy volt, a király hűbérese. A megyésispan mindössze pénz es tized ügyekben rendelkezett felette. Az 1267-dik évi decretum először nevezete őket nemesnek. Az oklevél egeszén bizonyos, hogy 1264. augusztus 1. előtt keletkezett, mert V. István ellen apja - IV. Béla — ezen a napon indított háborút, mely során rövid idő alatt Erdély legtávolabbi csücskébe, a Barcaságba szorította. így nem volt módja államfőként működni. (Egyébként V. István 1265 március elején ellentámadást indított és Isaszegnél végképp legyőzte apját. Az 1265. március 28-iki békeszerződéssel pedig megerősítette hatalmát a Dunától keletre.) Feltehetően az 1241-1242. évi tatárjárásra utal. László és Vencel lettek 1279-ben az Irinyi család eredeztetői, ebben az évben kapták ugyanis ÍV. (Kun) Lászlótól az akkor Külső-Szolnok vármegyében lévő Irinyt (Tasnádtól északnyugatra, kb. 15 km-re), mert a morvamezei csatában - 1278. augusztus 26-án — Ottokár cseh királyt megölték, Marcel nevű fiát pedig elfogták. (Mint a 14. sz. jegyzet 1. old. I. csomó. 3. o.). Az eredeti szövegben: „quorum antecessores de jobbagionatu castri de Zonuk originem duxerant." 7 III. Béla 1172 és 1196. április 23. között uralkodott. Nagyon valószínű, hogy az 1189-1190-ben zajlott hali esi hadjáratról van szó. (Bővebbet lásd: BENDA Kálmán (Főszerk.): Magyarország történeti kronológiája. I. Bp. 1981. 121-122. 235