Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIII. századi történetéből / 217. o.
l—f Mindazonáltal az Egri Egyházmegye püspöki falubirtokai — név szerinti összeírás után kinyilvánítva - a következők lennének a különböző járásokban és megyékben; [..-] 4 továbbá a Cseroközben lévő Tiszahalász [Halasz in Chereukuz], 5 mind a nagy morotvával, mind a morotva alatt megnevezett halászohely ékkel, mind a Cseroközben lévő három halastóval; továbbá a Szent István által adományozott Tiszaörvény [Euren] falu, az adókkal egyidejűleg, ahogy azt ugyanott régtől fogva behajtani szokták, továbbá egy nagy hajóval, az emberek és a szekerek átszállítása céljából, amikor a Tisza [Tytia] kiárad, valamint a Tisza szegy [Zege] 6 nevezetű két zárjával [és] a Tisza két partján lévő erdőkkel; [••-] 7 az Egri Egyházmegye határa a révnél — az adózó helytől — kilép a Tiszából és körülölel egy bizonyos Bére nevű erdőt, az erdő széle mentén, a Kenderavatóhát [Kendernachonháta] nevűnek mondott földön keresztül - amely határként szerepelt —, és megy egészen a fent nevezett erdő széléig, amely bizonyos erdő tartozna a tiszaszalóki nemesekhez [ad Nobiles de Zalouk] örökségi jogon, de most zálogjogon a Tomaj nemzetségbeli [de genere Tomoy] említett nemesek birtokolják, amelynek a szélénél ismételten belemegy a Tiszába az Egri Egyházmegye határvonala, ott ahol kezdődik a szomszédság a szalóki nemesekkel, és a Tisza közepén leszáll egészen az Aranyos [Aranas] nevű erdő széléig, amely bizonyos erdő a szalóki nemesekhez tartozna, és így ott elhatárolódik az említett szalóki nemesek földjeitől; A következő sorokból az derül ki, hogy az eredeti oklevél hiányában honnan szerezte IV. Béla a birtoklási információkat. Ezek szerint szomszédokat, mesgyeszomszédokat, főpapokat, bárókat, igazmondó öregeket, nemeseket, nem nemeseket és várjobbágyokat eskettek meg. Támaszkodtak továbbá az esztergomi, a váci és az óbudai káptalanok hivatalos nyomozásaira is. Ennek ellenére a Szent István és a Szent László korára való visszavetítések nem bizonyos, hogy minden esetben hitelesek. 4 Az epi püspökség Hevesújvár és Borsod vármegyei birtokainak felsorolása maradt ki. Cserőköz a Tisza jobb partján, az öreg Tisza és az abból kiszakadó, majd visszaömló' Kis-Tisza által körülzárt „sziget" volt, ma az ún. Tisza-tó hullámai takarják. Tiszahalász ennek a központi részén feküdt még 1790-1811 között is (OSZK Térképtár, Nyomtatott térképek TM 3226), csak késó'bb csatolták Külső-Szolnok vármegyéhez. A szegy halfogó zár volt, amelyet a Tiszába szakadó erek, vízmosások medrébe építettek, az élő Tiszába az árterületről visszaigyekvő halak megfogására. Ez az ún, fokhalászat a halfogás legeredményesebb módja volt. Háromnegyed gépelt oldal terjedelemben Hevesújvár és Borsod megyei helyek felsorolását hagytuk el. Kb. két gépelt oldal terjedelemben az előző megyékbe tartozó helyektől tekintettünk el. 231
