Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Cseh János: Kora népvándorlás kori telepleletek Kengyel határában / 9. o.

lehet szó, felül megfigyelhető a díszített sáv lezárása a nyak felé. Matt felületen függőleges simított-polírozott szakaszok sorakoznak körös-körül. M: 5 x 6 cm. V: 0,6 cm. (6. kép 4) 6. Táltöredék. Iszapolt nyersanyagból korongozta a kézműves. Színe szürke, fényesre polírozott vízszintes irányú ,,sikálásokkal . Pereme duzzadt, kívül éles töréssel. A tál formájáról annyit lehet mondani, hogy kónikus volt. M: 3,5 x 3,5 cm. V: 0,5 cm. (6. kép 5) 7. Edény (talán fazék) darabja. Gondosan ülepített agyagból fazekaskorongon formálták. Galambszürke árnyalatú. ívelődő váll- és hasrészről van szó, amelyen vízszintesen horony fut körbe. A felület fénylőre polírozott. M:4,5 x 4,5 cm. V: 0,7 cm. (6.kép 6) 8. Edénytöredék. Finom agyag alkotja —fazekaskorongon húzták föl (ez utóbbira vetnek fényt a belső oldal finom barázdái). Az égetőkemencében fémes hatást keltő szürke színűre „redukálódott' . A nyak-váll lenn töréssel záródik. A fölszínen igen-igen halványan matt sávon függőleges besimított vonalak vehetők ki, másutt rendesen polírozott. (A díszítés a rajzon kiemelve szerepel.) M: 3 x 5 cm. V: 0,5 cm. (6. kép 7) 9. Fazékrész. Érdes anyagú, szürke színű. Az edény középső részéből kitört darabon vízszintes barázdák figyelhetők meg. Nem elképzelhetetlen, hogy a 6. kép 10 alatti lelethez tartozik. M: 2 x 3,5 cm. V: 0,4 cm. (6. kép 8) 10. Fazékdarab. Az edénytípushoz képest meglehetősen jól iszapolt nyersanyagból alakította a fazekas, s szürkésbarna színűre égette ki. Díszítése vízszintesen bekarcolt vonalkötegekből áll. M: 3 x 3,5 cm. V: 0,6 cm. (6. kép 9) 11. Fazék. A kézműves kaviccsal-homokkal soványított agyagból gyorsan forgó korongon formálta. Árnyalata sötétes szürke. A szájrész megvastagodó és kihajló, a nyak-váll kónikus, egyenesen lefutó. Utóbbi edényrész enyhén hullámzó falú és szélesebb csíkokban fésült vízszintes vonalakkal tett érdesebbé. Több helyen korom- füstfoltocskák égtek az alkalmatosságra. Elképzelhető, hogy a konyhai eszköz kissé kettős csonka kúpos forma volt. A lelet két darabból ragasztott. M: 5 x 7 cm. V: 0,4 cm. SZÁ: kb. 10 cm. (6. kép 10) Amennyiben helyreállításunk valamennyire is helyes, úgy az edény a malomfalvi (Moresti) VI. századi gepida telep emlékanyagában előforduló fazékformák második csoportjának egyik változatát képviseli; ily módon már a Meroving kor felé mutató főzőeszköz. 12. Fazék kisebb darabja. Viszonylag jó minőségű nyersanyagból fazekasműhelyben készítették. Barnásszürke színű. A töredéken (hozzávetőleg vállrész) egyes vízszintes hornyok-barázdák húzódnak. M: 2,5 x 3,5 cm. V: 0,4 cm. (6. kép 11) 13. Fazék. Kissé soványított? agyag az alapanyaga, s korongon készült. Barnás színű. Az edény vállrészen? vízszintesen karcolt hármas vonalköteg látható. M:4 x5 cm. V: 0,4 cm. (6. kép 12) 14. Konyhai alkalmatosság. Szemcsés, érdes tapintású, szürkésbarna, foltos, egyes helyeken koromlerakódásos. A fazék középső oldalrészéből maradt ránk a cserép, melyet a gepida fazekas fésűszerű eszközzel körbehúzott hármas vonalköteggel díszített. Leletünket két összeillő darab alkotja. M: 5 x 8 cm. V: 0,5 cm. (6. kép 13) 15. Fazékoldal. Tapintásra érdes, soványított agyagból van, barnásszürke ár19