Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Botka János: Tiszaörs címere / 165. o.

A belügyminiszteri rendelkezés alapján — minden bonyodalom nélkül - elkészült Tiszaörs község pecsétje is, a település 1901-ben megállapított nevével és az 1768. évi szimbólumok egyszerűsített megjelenítésével Az 1901. évi hivatalos pecsét Ez lett a település úgymond törzskönyvezett pecsétje, ettől valamiben is eltérőt nem készíttethetett, nem használhatott, a múltból megőrzött jelképeken sem változtathatott. Az 1901. év a község nevének megállapítási idejére utal, ekkortól használatos az összeírt névalak, a ma is autentikus forma: TISZAÖRS. A polgári korszak uniformizálta a pecséteket, anyagában, méretében, a pecsétkép belső elhelyezésében, a betű típusában alig tért el egyik a másiktól, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy ezek voltak az utolsó olyan hitelesítő eszközök, amelyek - ha leszabályozottan is — mégiscsak hordozhatták a települések, az önkormányzatok sokszínű jelvényeit, sajátos szép szimbólumait. 1901. évi pecsétjét Tiszaörs — 1919 két-három hónapjától eltekintve — 1949. április 30-ig, a betiltó alispáni intézkedésig használta. Ott szerepel sok-sok Örsről származó iraton, közepén a kis jelvénnyel, képileg is kifejezve az élő helyi autonómiát. 5. Az önkormányzati címer - 1992. január 13. Az 1945-ben bekövetkezett változások átmenetileg nem érintették a települések pecsét- és címer használatát. Az Alkotmány 1949-ben történt törvénybe iktatása után azonban megjelent egy minisztertanácsi rendelet (DC. 7.), amely kimondta, hogy: „Az állami hatóságok, hivatalok, intézetek és egyéb intézmények az 1950. évi április 30. napját követően csak a Magyar Népköztársaság címerét használhatják." Ugyanez a rendelet intézkedett a régi címerek, jelképek, középületekről való eltávolításáról is. 183