Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Botka János: Tiszaörs címere / 165. o.

jószágnak gondviselője rendeltessen, és az árvák felneveléséig el ne pazaroltasson vagy ha árvák nincsenek, el ne sikkadjon, mert az magvaszakadt jószágban az uraság succedál. És ha jobbágy felesége özvegyül marad, az más uraság alá előbbi uraságának engedelme nélkül férhez nem mehet, mivel minden gyermekei és minden jószága egyedül az uraság rendelésétől függnek 1514. esztendőnek 21. törvénye szerint. Amidőn pedig az már gazdagságot viselő egy testvérek vagy atyafiak közt valami osztály esik, az olyan osztály írásba tétessen, azért is a bíró és nótárius egy esküdt emberrel jelen legyenek, mert ha valamelyik rész nem contentáltatna a bírák rendelésével, az uraságnak referáltasson nagyobb ítéletre: Mely munkájukért lészen fizetésük: nótáriusnak 25 dénár, bírónak 20 d., az esküdt embernek 15. Ha pedig falu pecsétje alatt valakinek testimonalist adnak, az nótárius fizetése írásért 20 d., a bíró fizetése a pecsétért 10 dénár. -4, Akár látás és szomszédok egyenetlensége eligazítása a bírót, nótáriust és egy esküdt embert illet, kiknek fizetése, ha a dolgot írásba foglalják és elintézik, hat garas egyenlő osztályra, melyet az tartozik fizetni, aki a hibában találtatik. A behajtó bér minden marhától 5 d, a behajtóé a kárnak megtérítésén felül 5 dénár. Ha valakit tapasztalnak anyja mívelésével káromolni, az olyannak adattassanak minden irgalom nélkül hat pálcát vagy hat korbácsot. Ha valakit apró lopásban, úgy mint gyümölcsösben, apró marhában vagy e félékben érnek, adattassanak néki 10 pálcát, és a kárt térítse vissza. Ha pedig valakit hit ellen, szentek ellen, a Boldogságos Szűz ellen vagy Isten ellen káromkodik, vagy nagy tolvajságban vagy más egyéb cégéres életben tapasztalnának, áztat el ne takarják, mert hitek ellen cselekednének, hanem mindjárt küldjék be Egerbe az uraságnak, kötözve és jó őrizet alatt. Egyszóval mindeneket Isten félelme alatt kormányozzanak, sőt ha esküdt embert tapasztalnak hazugságban és hamisságban, az olyannak az esküdtségben megmaradása ne legyen. Az közdolgokat egyenlő értelemmel és egymás tanácslásával folytassák, ne civakodjanak, és az községnek rossz példát ne adjanak, hanem inkább: ha a köznép illetlen indulatban volna, azokat úgymint elöljárók megintsék, érteimezt essék és jóra igazítsák, elejükbe adván a következendő karjukat. Azért is egyáltalán fogva ne engedjék meg, hogy az köznép másfelé húzzon, mert egyet kell érteni a bírákkal. Ha valakinek panasza vagyon, az uraság előtt írás és bírák híre vagy bizonyítása nélkül nem acceptáltátik, mert legelsőbben a helység bíráit kell megkeresni, és azok által megvizsgálva, írásba foglalván hozattathatik az uraság elébe. ... Nagy érdem és könnyebbség, sőt a helységnek annál is nagyobb haszna, mennél többre szaporodnak, mert minden terheket könnyebben viselhetik, és egymást könnyebben segíthetik. Igyekezzen azért kiki, hogy mennél több lakosokat szerezzen. És valaki, ha egy egész házhelyet beszállít, annak lészen fáradsága jutalmára az uraság kasszájából 2 rénus forint. Az új lakosok pedig moór téglából - égetett tégla kéményre — háza megépítésére három esztendeig szabadok lesznek minden uraság robotjáéi " tol. A faluszervezetről bemutatott részletek többsége a megelőző és a következő évtizedek gyakorlatában is jellemző volt, lényegesebb változás ezen a téren is csak 1804 után, a falu káptalani tulajdonba kerülésével következett be. A szerződésben említés történik a falupecsét fontosságai')' " *ároL Leginkább számadások, pénzügyi elszámolások és nyugták kiadásánál, szerződések meg174