Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Botka János: Tiszaörs címere / 165. o.

szaroff, Tiszasüly, Tiszabő, Pely, Kőtelek, Tiszabura, Kisköre, Sarud, Átány, Tiszapüspöki és más községek pecsétjén.

19 A búzakalász az életet, a megújulást, a reményt és az úrasztali kenyeret jelenti elsősorban a református népesség tudatában. Jelképezi a táj földművelését, s utal a nyárra, a kiteljesedett életre és a közösség erejére is. Ugyanúgy előfordul azonban más vallásúak szimbólumaként is. Búzakalászt hordoznak pl. Tiszaszentimre, Pely, Tiszapüspöki, Kisújszállás, Szolnok, Cibakháza, Tiszavárkony, Tiszaföldvár és a dévaványai úrbéres közösség 1750 körüli évekből származó sigillumai. A csillag mint választott Örsi jelkép már inkább nevezhető református indíttatásúnak. Közismert, hogy régen is a reformátusok kedvelt szimbólumai közé tartozott, s igaz ez akkor is, ha sokszor nem nyolcágúra készítették. Krisztus gyülekezetének, tehát a helyi hitközösség szimbólumának éppúgy tekintették, mint az isteni dicsőség kifejezőjének. Tiszaigar és Tiszaszentimre 1756. évi pecsétjén is megtalálható a csillag, mint ahogyan Sarud, Kisköre és Tiszaszalók 1780 körül használt pecsétnyomóin is, ekevas, illetve halak szomszédságában. A tiszaörsi tipárium nem maradt ránk, a lenyomat formai jegyei és vonatkozó ismereteink alapján azonban nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy az első pecsétnyomóját használta a település még 1752-ben is. Bizonyosan az 1720-as évek elején készült, vasból vagy rézből. Előállítását a bíró intézte mint ahogyan bírói feladat volt használata és őrzése is. Általában „a helysíg Ládájában ' tartották a legfontosabb iratok mellett. A tipáriumokkal évtizedeken át pecsételtek, sokszor a teljes elkopásig. Az örsihöz hasonlóan a Tisza menti falvak pecsétnyomóira ebben az időben főként rövid, magyar nyelvű köriratok vagy feliratok kerültek. Például ,,TISZA PÜSPÖKI FALU PECSETI," „NAGY IVANYI PECSÉT," „NAGY IVÁNY," „TISZA BŐ," „TI.SZ.IMRE FA. PE 1756," „TISZA BURAI PECSÉT," „IG-AR," „SARUD," „T: SZŐLŐS," „T.ÖRWENY HELSÉG 1773," „KISKÖRE FALU PECSETTYE," „TAXÁS ÁTÁNY'.' Mivel a magyarnyelvűség a református települések esetében természetesnek mondható, a katolikusoknál is tapasztalt gyakorlat mutat inkább az írásbeliség alacsony voltára. Tiszaderzs és Nagykörű 1703-tól, ill. 1737-től használt pecsétjén azonban latin nyelvű körirat olvasható: „SIGILLUM T.DERSS 1703," „SIGILLUM. NAGYKÖRŰ . Tiszafüred latin nyelvű tipáriuma 1745-ből ismert (előtte magyar nyelvű volt), Kőteleké 1766-ból. A XVIII. század végén már Tiszaörvény és Tiszabura sem magyar köriratú pecsétnyomót használ. A „hivatalos, latin nyelvű feliratok terjedése (több település végig megmaradt a magyarnyelvűség mellett) együtt haladt a kimunkáltabb, díszesebb pecsétnyomók készítésével. Ez Tiszaörs esetében akkor következik be, amikor a földesúr megvalósítja a falu katolikussá tételét (1768). Ez a drasztikus lépés a már otthonra talált református lakosság elűzését jelentette, mert döntő többségük elmenni kényszerült, hogy vallását megtarthassa. További kutatásokat is elősegítendő fontosnak véljük az 1765-ből ismert tiszaörsi családok teljes listáját közölni, hogy pontosan rögzítsük, kik lakták és építették a Lasd: 6. számú jelzet. - Ez értendő a további hasonló külön nem hivatkozott adatok esetére is. 170