Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Botka János: Tiszaörs címere / 165. o.

BOTKA JÁNOS TISZAÖRS CÍMERE A helytörténet fontos területe az önkormányzati jelképek felkutatása, értelme­zése, tartalmi és formai jegyeinek magyarázata. Legjelentősebb ilyen jelkép az önkor­mányzati címer. A városi és községi címereknek jóval nagyobb a jelentőségük, mint el­ső pillanatban gondolnánk, hiszen e jelképerejű szimbólumok képi formában hordoz­zák az adott település meghatározó sajátosságait, szellemiségét, történeti útjának tö­mör összefoglalását, s kifejeződik bennük egy tartós, olykor nemzedékről nemzedékre öröklődő érzelmi kötődés is, mint az érintett egyén és a megjelenített önkormányzat kapcsolatának domináns része. A városi és községi címerek legrégibb megjelenési formája a pecsét (sigillum). így e címerek tanulmányozása elválaszthatatlan az önkormányzati pecsétek feltárásá­tól, az általuk hordozott színtelen rajzok, képek vizsgálatától. A városok után a falvak és mezővárosok pecséthasználata a XV. században vált általánossá. A pecséteknek megerősítő, hitelesítő szerepük volt, a korai időkben a sa­játkezű aláírásoknál is fontosabbnak tartották őket. Köriratuk szövegét, a pecsétkép rajzolatát a készíttető jelölte ki. A pecsétek megrendelésénél alapvető követelmény volt az egyedi forma, az egyértelmű megkülönböztethetőség. Ezt elsősorban a készít­tető érdeke kívánta meg, így a települések is a legkülönbözőbb pecsétképeket vésették pecsétnyomóíkba (tipárium). Ezek közül azonban csak kevés lett a heraldikailag sza­bályos, pajzsot és díszeit is tartalmazó címer. Többségük inkább címerszerű képnek vagy egyszerű pecséírajznak nevezhető. Kezdetben a képi rajzolat volt a meghatározó, mivel a köriratot csak kevesen tudták elolvasni, tehát a települést mindenekelőtt a vá­lasztott pecsétkép azonosította. Később, különösen a pecsétek hitelességének vizsgá­latánál már fontos szerep jutott a köriratnak és a megpecsételt írás tartalmi jegyeinek is. A magánszemélyekhez hasonlóan a falvak és oppidumok pecsétkészítését, pe­csétképeik (címereik) változtatását felsőbb vagy földesúri megkötések századokon ke­resztül nem korlátozták, így az önkormányzati és magánpecsétek tarka sokfélesége szolgálhatta az egyre erősödő hitelesítő tevékenységet. Jelen írásunkkal arra vállalkoztunk, hogy hiteles, elsősorban levéltári forrásanyag felhasználásával bemutassuk Tiszaörs község pecséthasználatának legfontosabb állo­másait, 1752-től 1992. január 13-ig: az eddig ismert legrégibb községi pecsét (pecsét­kép) előfordulási évétől a 700 éves Tiszaörs első önkormányzati címerének megal­kotásáig. 165

Next

/
Oldalképek
Tartalom