Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)
TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: Kisújszállás szerepe az erdészeti igazgatásban és kutatásban / 149. o.
1974. december 31-én a Kisújszállási Erdészetet megszüntették. Tamáspuszta és Kenderes a Szolnoki Erdészethez, a többi terület pedig a Tiszafüredihez került. (Lényegében az 1950 előtti állapot állt vissza, mert a Tiszafüredi Erdészet közvetlenül az Abádszalóki jogutódja.) Az erdészkerületeket átszervezték, amelynek következtében például a túrkevei erdőt Kisújszállásról, a kunhegyesit pedig Karcagról őrizték. Az egykori Kisújszállási Erdészet területe, személyzete azonban Tiszafüreden csekély szerepet játszott, mert ott a Tisza II. Vízlépcsővel kapcsolatos fakitermelésnek adták a legfőbb feladatot. A nagykunsági települések erdői, csemetekertjei - ami legalábbis megmaradt belőlük - csak a Tisza II-vel kapcsolatos munkák után értékelődhettek volna fel. Az 1980-as években azonban a Tiszafüredi Erdészeti Üzem egyre inkább ipari tevékenységből élt, majd az évtized végére az is egyre nehezebb helyzetbe került. A hazai erdőgazdálkodás küszöbön álló átalakítása pedig minden korábbi szervezeti egységet megkérdőjelez, újat ígér. Hogy ebben az átalakulásban és az ismételten meghirdetett fásítási programban a Nagykunságnak és ezen belül Kisújszállásnak milyen szerep jut, azt nem tudjuk. A város földrajzi helyzeténél fogva mindenesetre továbbra is alkalmasnak tűnik erdészeti egység kialakítására. V, Összefoglalásként kiemeljük, hogy a tudomány jelenlegi állásfoglalása szerint az Alföld egykori természetes képe az erdősztyepp volt. A löszpusztákat, sőt a szikes részeket is erdők tarkították, amely erdők egyik maradványát a botanikusok a kisújszállási Öregerdőben vélik felfedezni. Ennek nem mond ellent, hogy a város határában a XVIII. századtól kezdődően többször ültettek erdőt. Ez az erdőtelepítési tevékenység a két világháború közötti időben nagy lendületet vett. A város területfelajánlásaira, fásítási elképzeléseire válaszul a földművelésügyi kormányzat 1920-ban Kisújszálláson erdőhivatalt létesített. Ezzel a város a Nagykunság erdészeti központjává vált. 1950-ben a szervezetet megújították, de a fásítások csökkenésével, majd csaknem teljes abbamaradásával a Kisújszállási Erdészetre nem volt szükség. Az erdészeti központ újra visszakerült a fásabb, erdősebb tiszai településekbe. Napjainkban az elmúlt évtizedek gazda ságpolitikai hibáit emlegetve gyakran elfeledkezünk arról, hogy ennek az időszaknak nyertes ágazatai is voltak. Közéjük tartozik az erdészet is, amely az országfásítási program során hatalmas fejlesztési lehetőségeket kapott. így például Kisújszállás jelenlegi, 3,2 % körüli erdősültsége 54 minden, a legnagyralátóbb tervekben szereplő adatot túlszárnyalt. (Kisújszállás területe 205,27 km 2 .) Az erdők, erdősávok, fasorok pedig minden társadalomban valódi értéket jelentenek. A fák által nyújtott, elsősorban nem anyagi, hanem védelmi, jóléti hatás mérésére Kisújszállás határában több ízben sor került. Az itteni adatok is segítették az er54 Lásd: l.sz. jegyzet: TÓTH A. 1986. 81. 161
