Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)
TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: Kisújszállás szerepe az erdészeti igazgatásban és kutatásban / 149. o.
2-3 %-án kell fát ültetni. Ennél nagyobb területet szükségtelen védőfásítás céljára igénybe venni. Ugyanakkor az általában gyorsannövő fafajokból álló sávok jelentős fatérfogati növekedést is adnak, így az adott terület értékét a faanyag is növeli. Ehhez járulnak még az egyéb (méhészeti, vadgyümölcs stb.) hasznok is. 43 Szükséges hangsúlyoznunk, hogy a nagyobb területre, azaz a makroklímára vonatkozó hatást nem sikerült bizonyítani. Az Alföld éghajlatát fásításokkal — miként évtizedekig hitték - nem lehet megváltoztatni, az egymástól 250-600 m-re ültetett erdősávok csak közvetlen környezetükre hatnak. Ott valóban növelik a levegő páratartalmát, csökkentik a szélsebességet és a levegő portartalmát stb., azaz a mikroklimatikus hatásuk kedvező, amely szántóföldi növények terméseredményein is érzékelhető. Mire ezek az eredmények megszülettek, az 1960-as évek végén, a korábban telepített erdősávkeretek a mezőgazdaság számára szűknek bizonyultak. A nagyteljesítményű gépek, a repülőgépes növényvédelem nagyobb táblákat követelt, így elkezdődött a sávrendszerek felszámolása. Ma már a „viljamszi komplexum sávrendszerének is csak nyomait láthatjuk. A kisújszállási határ többi részén, így az egykori Legeltetési Bizottság területén és a turgonyi részen szintén fogynak a sávok. Az elkövetkező időszak mutatja meg, hogy a fák mért, igazolt jótékony hatására a mezőgazdaságnak milyen mértékben lesz szüksége. IV. Az 1950-ben meghirdetett „mintakörzet ügye ugyan néhány hónap múlva elhalt, de az ekkor megalakuló Szolnoki (majd Szolnok megyei) Állami Erdőgazdaság nagykunsági települései időről időre országos figyelmet kaptak. Az erdővel alig rendelkező vidéken létrehozott Kisújszállási Erdészet legelső és legfontosabb feladatát az erdőtelepítések és fásítások elkezdése jelentette. Ehhez mindenekelőtt csemetekertekre volt szükség. 5 A karcagi, kunhegyesi, túrkevei kertek mellett Kisújszálláson most teremtődött lehetőség a régi csemetekert kibővítésére. Az új kert létesítése mellett az ,ifjúsági csemetekertek, a „Micsurin- és Liszenko-kertek alapításától elsősorban a tömegszervezetek vártak sokat. Ezekben önkéntes munkafelajánlásokkal nevelték a — főleg utcafásításra felhasználható — suhángot és sorfát. 44 A kisújszállási csemetekertek — me43 Lásd: GÁL János - TOMPA Károly - DOBOS Tibor - TIHANYI Zoltán - SZENTISTVÁNY Antalné: Az erdősávok hatása a szél sebességére. Erdészettudományi Közlemények, 1961. 2. szám. 3-67.; GÁL J. -TOMPÁK. -TIHANYI Z.: A mezőgazdasági terméshozamok növekedése az erdősávok védelmében. Erdészeti és Faipari Egyetem Tudományos Közleményei, 1963. 1-2. szám. 41-81.; TOMPA Károly: A mezővédő erdősávok nevelése és felújítása. Az Erdő, 1965. 1. szám. 7-14.; CSONTOS Gyula: A mezővédő erdősávok hatásvizsgálata és tervezési irányelvei a Duna-Tisza közén. Kandidátusi értekezés. Kecskemét, 1966.; GÁL János: Az erdők és a fásítások szerepe az ember környezetvédelmében. In: Országos Erdészeti Egyesület „Erdők a közjóért" Bp. 1972. 67-74. 44 " ' ^ Munka a csemetekertekben. Erdőgazdaság, 1950. 105.; TÖTH Karoly: A szolnokiak mar 43 községi csemetekertet létesítettek. Erdőgazdaság, 1954. 22. szám. 2. 158
