Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: Kisújszállás szerepe az erdészeti igazgatásban és kutatásban / 149. o.

szállást közvetlenül is érintő számadatra mutatnánk rá. Az egyik szerint az erdőhivatal kerületében mintegy 431 ezer kh-on (248 ezer ha) kellett az összeírást és kijelölést elvégezni, amelyből 1929 márciusáig csak 101 ezer kh (58 ezer ha) készült el.

27 A másik adat szerint a Kisújszállásra elkészült, 1931-ben jóváhagyott fásítási terv a település határának 2,41 %-án kívánt erdőt, illetve fásítást létrehozni.

28 Mi valósult mindebből meg? A két világháború közötti időszakban létesült a Gyalpártói-erdő, amelynek ültetésében Szekeres Lajos városi mérnök is jelentős szerepet játszott.

29 Munkája különösen fontos volt, mert a kisújszállási erdőhivatalt 1931 végén megszüntették. (Utolsó vezetője Kirkovics István volt.) Kisújszállás így átmenetileg elvesztette erdészeti központi szerepét, s értékelődött fel a városi mérnök fásítást szervező, irányító szerepe. A Gyalpártói-erdőn kívül is történtek fásítások, de a háború után, 19474-8-ban végzett összeíráskor a település határában így is csak 169 kh (97 ha) erdőt találtak, amely 0,5 %-os erdősültséget jelentett.

30 Az eredmény tehát az alföld fásítási tervben meghatározott értéktől messze elmaradt. Az időszak kisújszállási erdészeti eseményeinek áttekintésekor meg kell még emlékeznünk a Tiszacsege határában végzett erdőtelepítésekről is.Ott is a kisújszállási gazdák akaratából, anyagi eszközeivel történtek az erdőtelepítések és a fásítások.

31 III. A második világháború után Kisújszállás a Szolnoki Erdőgondnoksághoz tartozott, de az egykori kisújszállási erdöhivatal területén az Abádszalóki Erdögondnokság is kapott erdőket. Amikor pedig 1948-49-ben kidolgozták az országfásítás általános tervét, a létrehozandó „Nagyalföldi Erdőgazdasági Nemzeti Vállalat nagykunsági erdőhivatalát Karcagra tervezték.

32 Végül - talán a korábbi erdőhivatalra emlékezve mégis Kisújszállás mellett döntöttek. Az 1950. évi rendelkezés hátterét nem ismerjük, de a Kisújszállási Erdőgazdasági Üzemvezetőség létesítéséről szóló határozat fennmaradt. Az 1950 áprilisában kelt okmányban utaltak rá, hogy a Magyar Dolgozók Pártja útmutatása alapján Szolnok megye tiszántúli részét mintakörzetté kívánják fejleszteni. ' OL K-184. 1929-2-18.058. Az alföldi erdők összeírási ós kijelölési munkálatainak ügyáüása. HBML VI. 211/b. 8. Debreceni Erdólgazgatóság iratai. Kimutatás és SZML XV. 2. Fásítási térképek. Kisújszállás. 29 SZABÓ Lajos - ZSOLDOS István: Fejezetek Kisújszállás történetéből. Szolnok, 1969. 72. 30 Ali old fásítási Múzeum (Bugac). 63.000/1949. Állami Erdőgazdasági Üzemi Központ. Az országfásítás általános terve. 73. 3 1, Lasd erről bővebben: OROSZI Sándor: Gazdálkodása kisújszállási Redemptus Közbirtokosság Tisza menti erdőiben. Az Országos Erdészeti Egyesület Lrdészettörténeti Szakosztálya Közleményei. XVI. Bp.- Debrecen, 1988. 68-75.; PÁPAI István: Kecskés vázlatos története. H.é.n. 80. 32 BENKOVITS Károly: Alföldi és közérdekű erdőtelepítési tervezet. Erdészeti Lapok, 1948. 78. 154