Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: Kisújszállás szerepe az erdészeti igazgatásban és kutatásban / 149. o.

Kisújszállás város 258 kh-on (149 ha); Tehéntartó Társulat 360 kh-on (207 ha); Gyalpártói Közbirtokosság nem meghatározott területnagyságon.

16 A földművelésügyi kormányzat 1920-ban intézkedett a szükséges csemetekerti hálózat, az alföldfásítási kísérletek és a szakszemélyzet biztosításáról. A Kecskemét székhelyű Alföldi Erdőtelepítési Kirendeltség létrehozása mellett alföldfásítási helyi megbízottakat is kineveztek. Ekkor került Kisújszállásra erdőhivatal, amelynek vezetője egyben alföldfásítási helyi megbízotti feladatokat is kapott. Kerületébe a nagykun városok és a tiszai középső járás községei tartoztak. Tevékenysége a csemetekertek létesítésére és vezetésére, a fásítási kísérletekre, az erdőtelepítésekre, később pedig az alföldfásítási összeírások és tervek készítésére, illetve ezen munkák irányítására terjedt ki. Az erdőhivatal legelső vezetője Hódosi Karácsony Sándor lett, majd őt Jeszenszky Kálmán követte. Karácsony Sándor előzőleg a brassó -hétfalusi, később a máramarosszigeti erdőhivatalban, Jeszenszky Kálmán pedig a Felvidéken teljesített szolgálatot. Tehát egyikük sem rendelkezett alföldi tapasztalatokkal, kényszerűségből, az utódállamokból való kiutasításuk után telepedtek le Kisújszálláson. így ők itt, az alföldfásítási feladatok megoldása során igyekeztek a munka fortélyait megtanulni. A fásítási munka megkezdéséhez legelőször csemetekerteket kellett létrehozni. Kisújszálláson — a korábban már hasonló célra használt területet — a város 1920 novemberétől 50 ezer db facsemete vagy az annak megfelelő vetőmag(haszon)bérért adta át állami kezelésbe. A kert összes művelhető területe 5,7867 ha volt,

17 és 1921-ben 70 ezer, 1922-ben 150 ezer, 1923-ban 550 ezer db facsemetét termeltek, az 1924-től kezdődő időszakban pedig évi egymilliós kihozatallal számoltak.

18 Ismereteink szerint ez az 1920-as években így nem valósult meg. Egy 1931-ben készített kimutatás szerint az akkor 7,05 ha nagyságú kertből évente átlagosan 635 ezer darab csemetét adtak ki.

19 A kertet az 1930-as években mintegy 20 kh-ra (11,5 ha) bővítették, majd 1943ban az erdőhivatal újra a kert területének növelését fontolgatta. A városi mezőgazdasági bizottság a tervezett 40 kh-os (23,0 ha) bővítést azonban ellenezte. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarához írt levelükben a csemetekert által felvert napszámokra, az általános munkáshiányra panaszkodtak. Ajánlották, hogy az erdészek más település határában („mely munkásviszonyok tekintetében nem áll olyan közismerten rosszul, mint városunk') keressenek csemetekert létesítésére területet. A Kamara ugyan az „országos érdek (ti. az alföldfásítás) miatt nem pártolta a kisújszállásiak kérését, a kert bővítésére azonban a háború alatt már nem került sor.

20 A gazdasági érdek 16 Magyar Országos Levéltár (Továbbiakban: OL) K-I84. 1924-A/3-10.103. (20.002/1923., 10.152/1920.) A Kecskeméti Alföldi Erdőtelepítési Kirendeltség jelentése. 17 w " r ' Uo. 1929-2-18.058. A Gödöllői Erdoigazgatosag csemetekerti kimutatása. 18 Uo. 1924-A/3-10.103. A szolnoki erdőfelügyelő jelentése. Uo. 1931-2-28.739. A Dunai Állandó Vízügyi... részére csemetekerti adatok bejelentése. 2 0/ , , / , „ , Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. (Továbbiakban: HBML) IX. 265. Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarairatai. 362/1943. 152