Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - H. Bathó Edit: Az okszerű méhészkedés kialakulása a Jászságban / 117. o.

Méhészeti vándortanítók és egyletek működése Az új módszerek, gyakorlati eljárások, a méhészegyletek és a méhészeti tanfolyamok a Jászságban is a méhészkedés gyökeres átalakulását eredményezték. Az új méhészeti ismeretek terjedését segítették az ún. méhészeti vándortanárok is, akik az országot járva elméleti előadásokat és gyakorlati bemutatókat tartottak. A kormány 1898-ban hozta létre a vándortanítók intézményét, s ugyanekkor osztotta fel az országot 8 méhészeti kerületre.

25 Még az I. világháború előtt a kerületek számát 16-ra bővítették, de a trianoni békeszerződés következtében megkisebbedett országot a háború után már csak 5 kerületre tagolták.

2 6 Jász-Nagykun-Szolnok megye a második kerülethez tartozott Hajdú, Szabolcs, Békés, Bihar, Bereg, Szatmár és Ung megyékkel együtt. A kerület székhelye Debrecen volt, méhészeti felügyelője pedig Tihanyi Imre.

2 7 A méhészeti vándortanítók feladata volt a gazdákat az okszerű méhészkedésbe bevezetni. Ilyen vándortanítók a Jászságban is gyakorta előfordultak. Egy szaktanár látogatásáról ad hírt a Jászság című lap 1893. augusztus 26-i száma is, „Múlt szombaton, 19-én érkezett Jász-Apáthira az országos méhészeti felügyelőnek Grand Miklósnak miniszterileg megbízott helyettese: Kovács Antal méhészeti vándor tanár, ki az előbbinek kétségtelenül utódja is lesz. Villámgyorsan ment szét a fiatal méhészek közé az örömhír: „Itt a mester, itt van Kovács!" — Kientzl József vendégszerető házában találkoztak a lelkesült méhészek a tanárral, ki nagyon örült a szíves fogadtatásnak. De reggeli öt órától délután 2 óráig kocsin ülve, kissé pihent, és mintegy öt óra tájban vonultak ki a házigazda tanyájára, hol a legszebb méhtelep van. Megjelentek e gyakorlati tanításon: Táborita János, Fuchs Béla, Csávojszky Dezső és Radovan György okszerű méhészek. A telepen átvizsgált a tanár néhány gyanús családot, bemutatta a herét tartalmazó anyabölcsőket, nehogy a kezelők adandó alkalommal megtévedjenek. Több kaptáron mutatta be a kereteknek ez idő tájban rendezését. Élénk figyelemmel hallgatták. Este vacsora volt Kientzlnél. Vasárnap a reggeli órákban Radovan György, Kertész László és Fuchs Béla méheseit vizsgálta át, kilencz órakor a városház tanácstermében 80—100 tagú közönségnek tartott Kovács Antal igen szép méhészeti előadást, miközben Csávojszky által a városházára felvitetett Berlepsch-Dzierzon-féle egyenes álló kaptáron fejtegette a kezelés módját. Bemutatá a Hanemann rácsot, mivel az anyákat és a heréket a mézes lépektől elválaszthatják, hogy szép, tiszta és egészséges méz termeltessék. Ugyanitt bemutatta még a kaptárban lévő műlépet is, melynek rendeltetése szabályos, gyors építés és a herék számának a legkisebbre való szorítása. Délután 4 órakor a városkertben levő méhest vizsgálta át és két anyátlan családot talált. A vándortanár meglepetését és teljes megelégedését fejezte ki a fiatal méhészeknek és buzgó, értelmes működésükért teljes elismeréssel adózott. Ki kell emelnünk, hogy e szép siker fő érdeme Kientzl Józsefé, ő volt az első, ki Jász-Apáthin 25 GALL 1.1941.12. 26 SZABÓK. 1973. 171. 2 7 LAKNER Vidor: A méhtenyésztés alapismeretei. Sárospatak, 1929. 136. 126