Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - H. Bathó Edit: Az okszerű méhészkedés kialakulása a Jászságban / 117. o.

A méhészkedés okszerűsítését számos feltaláló és újító egyengette. Ennek következtében az átmeneti kaptárak mellett hamarosan megjelentek a különböző keretes kaptárak. Az első magyar keretes kaptárt Kövesdi Szarka Sándor, Közép-Szolnok vármegye táblabírája, tudós méhész készítette 1842-44-ben. Találmányát, a keretekből összeállított és csavarral összefogható, trapéz alakú kaptárt, 1844-ben Kolozsvárott megjelent „ízletes méhtenyésztés" című munkájában ismertette. Ugyanezen könyvben írt az anyásítás, a műraj készít és, a petézés korlátozásának és rajzás szabályozásának módozatairól is. Munkájával messze megelőzte Dzierzont, nemcsak a szétszedhető szerkezetű kaptár feltalálásában, de a méhek életének ismeretében is. Próbálkozása, újítása mégis eredménytelen maradt.

17 Sokkal inkább elterjedtDzierzon János porosz-sziléziai plébános kaptártalálmánya, amelyet Szarka után 4-5 évvel mutatott be Európa méhészeinek. Dzierzon a kaptár belsejében léceket helyezett el és arra építette alépeket. Kaptárának hátránya az volt, hogy a lépek megszabadítása körülményes volt és a kaptár aljára lecsurgott a méz. Dzierzon léces kaptárát a nagyhírű német méhész, Berlepsch Ágoston báró tökéletesítette, oly módon, hogy a lécek helyett kereteket alkalmazott.

18 Őt követte az 1870-es években Grand Miklósnak a Dzierzon-kaptár mintá1. kép. Kis országos kaptár — Jászágó. Helytörténeti gyűjtemény (Fotó: Faragó László) 17 AMBRÓZYB. 1914.774-775. 18 VALLÓ Á. 1929. 68-69. 121