Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Horváth Lajos: Szolnok vára és Pest-Pilis-Solt vármegye 1703-1710 / 47. o.

ségük megkívánta. Mocsi János, a fejedelem ónodi kapitánya 1703. szeptember 24-én már 40 szekér szénát, 1000 kenyeret, 8 vágómarhát és 100 köböl abrakot követelt Kecskeméttől Szolnokra szállítani, de azonnal, „minthogy Kegyelmes Urunk eő Nagysága hadai felesődnek s sokasodnak." Mocsi nem feledkezett meg az ezredírnokról sem, mert kopott nadrágja helyébe „egy nadrágra való Fajlongyis posztót" követelt a várostól. Úgy látszik régebben jobban megbecsülték az írástudókat. Károlyi Sándor szatmári főispán 1703. október 9-én II. Rákóczi Ferenc oldalára állt, aki azonnal kinevezte a jászkun hadak főparancsnokává a rácok elleni hadjáratra, két nap haladékot adva neki személyes ügyei elintézésére. De Rákóczi már azonnal előre küldötte Gencsi Zsigmond századost Szolnokra, aki innen csapatokkal Kecskemétre érkezett, ahol tovább szervezte a kuruc hadat. Kecskemét 1703 októberétől már élelmezte a szolnoki kuruc helyőrséget: „a szolnoki kapitány és tisztei öltözettel és mindennemű élelmezéssel elláttatnak ..." olvashatjuk a város számadáskönyvében.

4 Deák Ferenc kuruc ezredes a halasi csata, október 3-a után — amelyben legyőzte a Kyba vezette rác csapatokat — október első felében Kecskeméten a mezőn táborozott. Innen rendelte el Szolnok erődítéséhez a Csiszár István szolnoki várkapitány által követelt szekereket és gyalogmunkásokat. Kecskemét város „ajándékai" között, amelyeket Szolnokra küldött a sok minden között szerepel egy mente Csiszár István kapitánynak, a szolnoki ágyúkhoz sánckosarak, 2 vég török gyolcs ugyancsak a kapitánynak, a szolnoki várra „zászlónak vörös fejtő", sodrott selyem zsinór, a szolnoki hajdúknak dolmánybélésre vászon, a szolnoki sáncásók bére stb. Csiszár István kapitány 1703. december 27-én értesítette Kecskemét város magistrátusát, hogy a fejedelem hadai bármelyik órában megérkezhetnek Szolnokra. Egyben figyelmeztette a várost, ,,az utolsó ünnepre kenyeret, vágót, szénát, abrakot beküldeni el ne mulassa." Kecskemét újévi ajándékul a kapitánynak 3 akó bort is küldött.

25 Az idillikus szolnoki kuruc szilveszterezés mögött azonban már a Dunántúl birtokbavételére tett intézkedések és a nyomukban felgyülemlő, a Duna vonalára felzárkózó kuruc seregek feszültek. Az igen éles szemű Joannes Josephus Huym, a Duna-Dráva körzet parancsnokló császári tábornoka már 1703. október 26-án fenyegető leveleket küldetett a Duna bal parti településeinek bíráihoz, felszólítva őket, hogy a kurucok csapatmozdulatairól rendszeresen híreket hordjanak neki.

26 II. Rákóczi Ferenc Szolnok vidékére, Kecskemét oltalmára küldte 1703 utolsó napjaiban Deák Ferenc és Ilosvay Imre katonaságát a rácok ellen. Ezek hajtották el azután 1704. január 4-én a Csepel-szigetről Savoyai Eugén ménesét. A fejedelem 1704. január 16-án Tokajban kelt levelében meghagyta Kecskemét városának, hogy ^HORNYIKJ. 1860-1866. IV. 34,245. 24

Uo. 42-43,51-52. 25

Uo. 41,66,81-93. ifi BÁNKUTI Imre: A kurucok első dunántúli hadjárata (1704. január-április). Bp. 1975. 42. 54