Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

ADATTÁR - Botka János: A Jászkunság tényleges nemeseinek összeírása 1850-ből / 351. o.

Az első népszámlálás és az 1850. évi összeírás adatsorai — természetesen — csak óvatos összevetésre adnak lehetőséget. Erre figyelemmel is megfogalmazhatjuk azonban, hogy a Jászkunságban a tényleges nemesek száma és a lakosságon belüli aránya a nemesi előjogok eltörlése előtti évekre jelentősen lecsökkent. Néhány településen ekkor már nem is éltek nemes családok. Meggyőződésünk, hogy a Jászkunság történetében és fejlődésében a nemesi diplomával rendelkező - viszonylag csekély létszámot elérő — tényleges nemesi réteg szerepe lényegesen jelentősebb volt, mint ezt az eddigi történeti kutatások és munkák feltárták. Magyarázatul elsősorban a kutatási irányultság hiánya és az említhető, hogy a levéltári források között (kivéve pl. a hadi és adóügyek) alig találhatók közvetlenül a nemességgel kapcsolatos, Ül. azokra utaló iratok. Tehát új ismeretek, új adatok csak átfogó kutató munkával szerezhetők. E probléma megemlítésekor mindenképpen szükséges azonban arra is utalnunk, hogy 1991-ben két olyan alapkutatásokra épülő kiváló munka is megjelent, melyek a jászkun nemesség szerepével kapcsolatban is sok új mondanivalót tartalmaznak: BAGI Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések. Szolnok, 1991.; BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745—1848. Gyula, 1991. Úgy véljük, az utolsó nemesi összeírás anyaga is — melyre az utóbbi időben bukkantunk — több fontos információval szolgál a nemesség-kutatók, a nemesi családok múltja iránt érdeklődők számára.

17 Az összeírás 1850 tavaszán készült, amikor a Kerületek főispánja, Szentiványi Vince rendeletére - kerületenként és helységenként - pontosan kimutatták azon „kebelbéli nemeseket, kik ezelőtt a fejektőli adózástúl mentesek voltak," s akikre „— a fejadó cím alatt - a nem nemesek fejadója arányához mérve összesen 322 forint 25 krajcár ki is vettetett."

18 Csak érdekességként említjük meg, hogy a főispáni rendelkezés „csak rövid ideig hatályban maradandó átmeneti rendszabály"-nak mondja a fejadó elrendelését, továbbá hogy a Kerületek ideiglenes főnöke 1849. december 31-én még azt kéri: „a Jászkun lakosok közül azok, akik fejére eddig sem vettetett ki adó, attól ez úttal is megkíméltessenek."

19 Az összeírásból a nemes családfők neveit betűhíven közöljük, a „tisztesbek", az önkormányzatoknál valamilyen funkciót betöltő személyek adatait (ha nem voltak nemesek) elhagytuk. A dokumentumokban előforduló rövidítések feloldását a lábjegyzetben adjuk meg.

20 Az összeírás névanyagának kiolvasásához és ellenőrzéséhez, vala17 Vö. SOÓS A. 1935. 18 SZML JKK Főkapitány ir. 1850-54. VII. A-E. 691. sz. Az elrendelő körlevél másolatban: Túrkeve város ir. Kerülő levelek jkv. 1844-1851. 412. 19 SZML Főnöki ir. 1849. 913. sz. 20 Rövidítések: al. - alsó ör., kor., id. = öregebb, korosabb b. = belső úr, t. = „tiztesb rangúak" if. = ifjú v. = a családfő özvegye (vidua) kat. = katona k. j. = kis járás 357