Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

ADATTÁR - Bagi Gábor: Követküldés, követi utasítások a Jászkun Kerületekben 1790-1811 között / 331. o.

okot arra, hogy új személyt válasszanak meg. így 1792-ben és 1796-ban idősebb Makó Lőrinc, halálát követően 1802-ben és 1805-ben Dósa Antal, annak halála után pedig 1807-ben, 1808-ban és 1811-ben ifjabb Makó Lőrinc volt a törvényhatóság második országgyűlési követe. Többször is felvetődött ugyan, hogy erre a tisztre a nádori alkapitányokat (a jászkun főkapitányok helyetteseit, a tisztviselői rangsorban közvet­lenül azt követő személyeket) kell felkérni, ám végül mindig abban maradtak, hogy a két legfőbb méltóság egyidejű, tartós távolléte nem lenne szerencsés. A Jászkun Kerület országgyűlési viták során folytatott taktikájára, főbb cél­kitűzéseikre, törekvéseikre döntően a diéták előtt kidolgozott követi utasításokból (Instructiones) következtethetünk. Sajnos ezek nem maradtak meg teljes számban. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár jászkun anyagában csak az 1792-es, 1808-as és az 181 l-es követi utasítások maradtak meg, s a hiányzók tartalmára az ország­gyűlések alatt kiadott, de ugyancsak hiányos pótutasítások is csak ritkán világítanak rá. Ugyanakkor viszont értékes adalékokkal szolgál a kívánságok és sérelmek (Gra­vamina et Postulata) 1790-es, 1802-es és 1805-ös 23 (az utóbbi kettő szó szerint egye­ző!) felsorolása, melyeket a követi utasításokhoz csatoltak, s rendszerint egy folyó­szám alatt iktattak. A meglévő, feltárt forrásanyagot áttekintve legalább négy olyan nagyobb prob­lémakört különíthetünk el, amelyek állandóan visszatérő kérdések voltak. Elsőnek a jászkunok privilégiumaival, jogi helyzetük országos szintű tisztázásával, illetve tör­vényhatósági önállóságukkal kapcsolatos problémák jelölhetők meg, amihez szorosan kapcsolódott a privilegiális kötelezettségek közül legfontosabbnak tartott katonás­kodás, illetve a jobbágyi jellegű szolgáltatások köre. Negyedik kérdéscsoportként a kerületi nemesek mozgalmaiból fakadó problémák különíthetőek el. A jászkunok magukat ugyan nemesnek tekintették, s több próbálkozásuk is volt, hogy magukat (vagy a redemptusokat) országos törvénnyel országos nemesként ismertessék el, ám erőfeszítéseiket nem koronázta siker. Időszakonként vissza­térő törekvésük volt a városi taxák alóli mentesség, valamint a Kerületek saját név és pecsét alatti levelezés jogának a megszerzése, amely végül csak a reformkorban sikerült.'r A jászkunok jogi helyzetének országos szempontú bizonytalanságából fakadt, hogy 1848-ig állandó sérelmük volt a vámokon és réveken való fizetés alóli mentességük megsértése. A katonáskodás tekintetében a jászkunok — az országos 20 u Uo. 1792. május 23. 751. sz., 1796. október 8. 1794. sz., 1802. március 29. 479. sz., 1805. szeptember 13. 1530. sz., 1807. március 12. 411. sz., 1808. augusztus 1. 1234. sz., 1811. augusztus 7. 1335. sz. 21 Uo. 1808. augusztus 1. 1234. sz. 22 SZML Jászkun Kerület Közgyűlési iratai (Továbbiakban: JKK Közgyűlési ir.) 1792. 1. Fasc. 880. sz., 1808. 1. Fasc. 1302. sz., 1811. 1. Fasc. 1261,1337. sz. 23 Uo. 1791. 1. Fasc. 79. sz., 1802. 1. Fasc. 479. sz., (Latinul) 1805.1. Fasc. 1530. (Magyarul) A követi utasításokat feltehetően a késó'bbi követi utasítások készítése során emelték részint mintának tekintették, másrészt a korábbi problémákra is gyakorta utaltak vissza. ] 26, A követi utasításokat feltehetően a későbbi követi utasítások készítése során emelték ki, mivel 25 BAGI G. 1991. 73-77., 82-84., 88-89 'Lásd: az 1836. évi XXII. és az 1840. évi XXVIII. törvénycikkeket. 335

Next

/
Oldalképek
Tartalom