Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: A szolnoki közúti Tisza-híd szerepének változása napjainkig / 9. o.

tiszai nagyhíd öt sor pillérét, február 27-én pedig a Tiszafüred—Poroszló közt fekvő Tisza-híd kétharmad részét viszi el.

28 Szolnokon — amíg a híd helyreállítása tartott — a közlekedés fenntartására két kis köteles kompot helyeztek üzembe. A fahíd pusztulása azonban nagy késéseket okozott az utak rossz állapota miatt amúgy is lassan közlekedő postaszállításnak, ezért a Helytartótanács és a vármegye szorgalmazására a szolnoki elöljáróság úgy intézkedett, hogy a posta átkelésének meggyorsítására egy harmadik ladikot is készítsenek.

29 Az új hid elkészítésével a Kamara Szvitek Márton ácsmestert bízta meg, de annak halála miatt a munkát Obermayer Lajos, az ács céh magisztere fejezte be. A híd elsodort részeit fenyőfacölöpök felhasználásával pótolták, majd 1845. december 10-én került sor avatására.

30 A híd az 1848-49-es szabadságharcban Az 1848—49-es szabadságharc idején szolnok stratégiailag fontos hely, közlekedési útvonalai és a Tisza, a természetes védővonalat biztosító folyó miatt. Ezt a jelleget csak tovább erősítette az 1847-ben átadott Pest-Szolnoki vasútvonal. 1848 decemberében Kossuth és a Pestről menekülő kormány Szolnokig utazott vasúton, az indóháznál szekerekre rakodtak át, és a Tisza-hídon vezetett útjuk tovább Debrecen felé. A Nagykunságban táborozó magyar csapatokat 1849. január 21-én Tiszabőre vezényelték, ezután Perczel Mór vezetésével a befagyott Tisza jegén a tábor átkelt a folyó jobb partjára. Szolnokot a Zagyva felől közelítették meg, s 1849. január 22-én ki is verték az osztrákokat a városból. A túlerő miatt azonban visszavonultak a Tisza mögé, és az ellenség átkelésének megakadályozására felégették a Tisza-hidat. A bevonuló császári csapatok parancsnoka Gramont tábornok első teendői közé tartozott a híd helyreállítása. 1849. február 27-i rendelete következtében Szolnok polgáraival igazíttatta ki az elégett hídrészeket, mely a városnak 5678 pft-ba került. A tábornok az átkelőhely és a város védelmére a híd szandai oldalán mesterséges földsáncot csináltatott.

31 Március elején a Karger vezette osztrák csapatok tartották megszállva Szolnokot, a közeli Abonyban is osztrákok állomásoztak. A magyar haditerv szerint Damjanich csapatával Czibakházánál átkelt a Tiszán, és a folyó jobb partján Tószeg irányából támadta meg Szolnokot. Az osztrákok Szanda irányából a megerősített hídfőnél számítottak a magyarok támadására. Március 5-én Vécsey támadása késett, így reggel Heves Megyei Levéltár (Továbbiakban: HML) Eger. Vármegyei Közgyűlési jkv. IV-l/a/137. 1844.

1. r. 362. sz. 29 HML Lajstromozott ir. IV-l/b. 407/1846. KAPOSVÁRI Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében. II. Szolnok város térképes rajzos ábrázolásai 1810-1910. Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv. VII. Szerk.: TÁLAS László. Szolnok, 1990. 303. 31 SZML Szolnok város ir. Tanácsi jkv. 1851-1853.99/1851. sz. 18