Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: Erdők, erdősávok, fasorok Kunhegyes határában / 83. o.

1972-ben - vízborítás miatt - részben letermelték. (Itt jegyezzük meg, hogy a Fáskert a hatvanas évek végén átkerült az erdőgazdasághoz. Ezzel Kunhegyesen megszűnt a községi tulajdonú erdő.) Az ültetett fafajokról, illetve az erdők, erdősávok elhelyezéséről a következőket kell tudnunk. Amikor a kormány az 1/1966. FM—PM. sz. rendelettel meghirdette az ún. cellulóznyárprogramot, a mezőgazdasági üzemek éltek a kedvezményekkel - célcsoportos állami beruházás, 10 évi adómentesség stb. -, ültették a nyárfát. Annál is inkább, mert a nyár letermelése után lehetőség volt az erdő helyén újból a mezőgazdasági művelést folytatni. Azonban az 27/1972. MÉM. sz. rendelettel ezt a visszatérési lehetőséget megszüntették, a cellulóznyár-ültetvényeket „erdő" művelési ágba kellett venni. Tehát letermelés után erdőként kellett felújítani. Ezzel tulajdonképpen kényszerítették a mezőgazdasági üzemeket a hosszabb távú erdőgazdálkodásra való berendezkedésre. (Már nem az államerdészet végezte a telepítések kivitelezését, hanem a tsz-ek általában maguk gondoskodtak erről.) Mindez Kunhegyesen is érvényesült. A termelőszövetkezetek összevonásával 1974 őszén a Kunság Népe Tsz. 490 ha erdőterülethez jutott. Ennek nem egészen fele nyár és részben akác volt. Ráadásul sok helyen — állapították meg az üzemtervezők — oda is nemes nyár került, ahová inkább az őshonos kocsányos tölgy felelt volna meg. így érthető, hogy napjainkban, amikor a hetvenes évek elején telepített erdők csaknem 20 évesek, az üzemtervezők kénytelenek ezt írni: a ,,(fatérfogat) növekedés... nem éri el a tervezettnek 10 %-át sem."

57 Ez nagyon nagy figyelmeztetés az elkövetkező időszak erdőtelepítéseit illetően is. Csak megfelelő termőhelyfeltárással, kipróbált, lehetőleg őshonos fafajokkal lehet eredményt elérni. Az erdők, erdősávok elhelyezésével kapcsolatban látnunk kell, hogy a hetvenes évekre a mezőgazdaságban tért nyerő gépeknek, eljárásoknak a korábban ültetett erdősávkeretek „szűknek" bizonyultak. A repülőgépes növényvédelem, az öntözéses gazdálkodás kipusztította az útmenti fasorokat, magányos fákat. Ebben a helyzetben a mezőgazdasági üzemek számára csak egyetlen út maradt: az erdősávokat, fasorokat összevonni és tömbszerűen elhelyezni. ,,A tsz jövőbeli célja ... az — írták 1975-ben a Kunság Népe Tsz. szándékáról -, hogy a nagyüzemi gazdálkodást is akadályozó kisebb erdőfoltokat megszüntessék. Helyettük összefüggő, nagyobb táblák kialakítását kezdjék el."

58 Igaz, így le kell mondani az erdősávok, fasorok - korábban annyira hangsúlyozott - védő hatásáról, de legalább a fák megmaradnak. Itt azonban újra utalnunk kell a fafajokra és a termőhely feltárásra. Míg ugyanis az erdősávok elsődleges rendeltetése a védelem volt, a fatérfogat-növekedés csak másodlagos, addig a tömbszerűen elhelyezett erdők elsődleges célja már a fatermesztés. tehát a megfelelő fafaj kiválasztása különösen fontos. 54 Uo. Kunhegyes község üzemterve. 1968-1978. 55 Uo. 9. zs. Kunhegyes. Állami erdő üzemterve. 1968-1978. Uo. 5. zs. A kunhegycsi „Kunság Népe" MgTsz erdőgazdasági üzemterve. 1975-1984. VI. ^7 ~ Debreceni Erdotelügyeloseg Szolnoki Osztálya. (Továbbiakban: EF. Szolnok.) Kunság Népe MgTsz erdőállománygazdálkodási terv. 1986-2000. III-13. d. 58 Lásd: 56. sz. jegyzet. 95