Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Horváth Lajos: Szolnok vára és Pest-Pilis-Solt vármegye 1703-1710 / 47. o.

elfogták és Szolnokra vitték. Globitz megtorlásul kecskeméti polgárokat ejtett rabságba, akiknek kiszabadítására Bertóti István szolnoki kapitány 1705. május 2-i levelében ajánlotta magát Kecskemét város vezetőinek.

34 Bottyán János tábornok a Rákóczi által tervezett újabb dunántúli hadjárat előkészítéseként Kömlődnél a Dunán hadihidat készíttetett és védelmére megépíttette Bottyánvárát 1705 májusában. Glöckelsberg vereséget mért 1705. június 18-án Bottyán seregére Dunaföld várnál. Az előnyomuló császáriak előtt Esterházy Dániel tábornok, hogy megakadályozza átkelésüket a Duna—Tisza közére, június 29-én leromboltatta a Duna-hidat. Ezzel az akcióval meghiúsult a dunántúli hadjárat lehetősége is. Károlyi Sándor tábornok 1705. augusztus 17-én a vacsi pusztán táborozva, a fejedelemre hivatkozva kiadta a parancsot, hogy le kell rombolni a solti sáncokat, épületeit fel kell égetni és lövegeit Szolnokra kell vontatni. Ugyanekkor felszólította a három várost, hogy minden fegyverforgatásra alkalmas emberét küldje a táborába. A császáriak támadása a Duna-Tisza köze ellen a küszöbön állt. Károlyi Sándor feladata ebben a helyzetben az volt, hogy Szolnoktól - ahol a németek tiszai átkelésére számítottak — Erdélyig alkalmazza a felperzselt föld taktikáját és amennyire lehetséges, morzsolja a császári csapatokat állandó körülrajzásaival. A császári előhad 1705. szeptember 16-án átkelt a Dunán Pestnél, szeptember 20-án Gombán, Monoron keresztül láthatóan Szolnok felé tartott, de Ceglédnél váratlanul Nagykőrösre fordult és megszállta Kecskemétet, útját Szeged és Csongrád felé vette.

35 A meglepett és a szolnoki kuruc helyőrség által meg nem védett Kecskemét városa 1705. október 1-én két oltalomlevelet is szerzett Glöckelsbergtől és Schlicktől a maga számára. Kuruc részről ezt később hazaárulásnak tekintették és Varga István kecskeméti főbírót, SZÍVÓS János, Magó Mihály, Király István és Szabó Bálint polgárokat a fejedelem parancsára Szolnokon fogságban tartották. Bercsényi Miklós ezek után a három város gyaloghadát Érsekújvárhoz rendelte Csajághy ezredéhez, a szolnoki helyőrséget is a városokból kellett kiegészíteni. Szabó Máté szolnoki parancsnok Kecskeméttől 60, Kőröstől 30, Ceglédtől 20 gyalogos katonát követelt.

36 PPS vm. kuruc hatósága 1705. november 17-én Kőrösön, november 23-án Cegléden, december 12-én Kőrösön ülésezett, mint a Szolnok várához legközelebb eső területén. A december 12-i ülésen elhatározták, hogy követséget küldenek Bercsényi Miklós generálishoz a megye sérelmeinek orvoslása érdekében. A sérelmek — többek között — a következők voltak, sóból hiány van a megyében, mégis 100 szekér sót kell Szolnokról Miskolcra, 107 szekér sót pedig Szolnokról Földvárra szálHtania a vármegyének. Hajdúkat kell kiállítani Szolnok vára őrzésére Kecskemétről és Kőrösről. A Tiszán inneni helységekből szénát és abrakot követelnek a kuruc tisztek, pedig 34

HORNYIK J. 1860-1866. IV. 141-142, 158. 35

Uo. 162-163. 36

Uo. 167, 170. 57