Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

ADATTÁR - Cseh Géza: Adatok Szapáry Gyula politikai pályaképéhez / 369. o.

rius körökben is népszerű nagybirtokos a kiéleződő agrárius-merkantil ellentétek idején és az egyházpolitikai küzdelmek előestéjén egyre inkább alkalmasnak látszott a miniszterelnöki poszt betöltésére. Úgy tűnt, hogy Szapáry Gyula személye a parlamentben és a közvéleményben egyre növekvő feszültségeket mérsékelheti és a szemben álló felek között közvetítő szerepet játszhat. Mint ismeretes, Tisza Kálmán bukására formálisan Kossuth Lajos állampolgársági ügyével kapcsolatosan került sor. Kossuth ugyanis az 1879-ben elfogadott honosítási törvény értelmében elvesztette magyar állampolgárságát, mivel tíz év leteltével sem kérte annak meghosszabbítását az osztrák—magyar külképviseleti szervektől. Tisza a parlamenti vitában kitartott Kossuth magyar állampolgársága mellett, de minisztertársai leszavazták. Ezért a miniszterelnök beadta lemondását.

66 Az uralkodó 1890. március 15-én Szapáry Gyulát nevezte ki Magyarország miniszterelnökévé. Szapáry két nappal később, március 17-én megtartotta képviselőházi programbeszédét, melyben régóta tervezett reformjait is vázolta. Programja a gazdasági élet fejlesztését, az államháztartás stabilizálását és a közigazgatás államosításának megkezdését helyezte kilátásba, amelyért kárpótlásul a törvényhatósági autonómia biztosítását és az állampolgárok jogait a hatóságokkal szemben megvédő Közigazgatási Bíróság felállítását ígérte. Szapáry az előző kormány tagjait kivétel nélkül megtartotta. Változás csupán a földművelésügyi miniszter személyében következett be, mely tárcát az újonnan kinevezett miniszterelnök helyett Bethlen András vette át.

67 Szapáry Gyula miniszterelnöksége idején több sikeres gazdasági intézkedést hajtottak végre, amelyek közül Wekerle Sándor pénzügyi reformja az aranyvaluta bevezetésével kapcsolatosan, továbbá Baross Gábor iparfejlesztésre és a vasúti tarifa kiterjesztésére vonatkozó rendeletei emelkednek ki. Jelentős szociális előrelépésnek számított a vasárnapi munkaszünet és a munkások betegbiztosításának bevezetése, melyre ugyancsak Szapáry miniszterelnöksége idején került sor. Személyes sikerének tekinthető az erdélyi szászokkal 1890 júniusában létrejött megállapodás, melynek értelmében a részben német lakosságú dél-erdélyi megyékben szász tisztviselőket nagyobb számban alkalmaztak. Az állami ipartámogatással pedig elősegítették a szász kis- és középipar fejlődését. Mindezért cserébe az 1890. június 17-én Nagyszebenben tartott szász nemzeti gyűlés a magyar nemzetállam gondolatát elismerte és az 1868. évi nemzetiségi törvény pontjait elégséges minimumnak tartotta. A kormány és a szászok megegyezését jelentősen elősegítette Bethlen András földművelésügyi miniszter, aki a korábbi években, mint Brassó és Szeben vármegye főispánja, Oskar Metzl szász nemzetiségi politikussal szoros együttműködést épített ki. Szapáry az erdélyi szászokkal tető alá hozott kompromisszumot kiemelkedő sikernek könyvelhette el, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy az Uo. 1331. Graf Julius Szapáry... 1891. 111-113. 'Magyarország története 1890-1918. 7/1. Szerk.: HANÄK Péter-MUCSI Ferenc. Bp. 1978. 58-59. 383