Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Rédei István: A jászberényi Rozália kápolna / 33. o.

Szent Rozália fekvő alakja a kőkép hátsó oldalán (Koháry Józsefné felvétele) tesznek róla említést. A város ezért hálából — a pestis elmúltával - 1713-ban „szilárd anyagokból" kápolnát emelt a templom „kőkerítése déli oldalán, a kerítésen belül" Szent Sebest yén-Rókus-Rozália tiszteletére.

13 Az építés dátumával kapcsolatban kénytelen vagyok egy közkézen forgó adatot cáfolni. Sáros András Jászberény műemlékei, emlékművei, emléktáblái c. kiadványa szerint „1719ben épült az első Rozália kápolna a mai Bundáskút előtti területen". Ez azonban Blénessy Jánostól átvett téves adat. A plébániai iratokban mindenütt 1713 az építés éve, helyét pedig az 1766-os Canonica Visitatio és az 1839-40. évi városi jegyzőkönyvek - a Szent Lőrinc kápolnával együtt - meghatározzák.

15 A Rozália kápolna 1766-ból ismert leírása szerint „Repedésekkel van tele és közel áll a beomláshoz. Van egy kis oltára tabernákulummal. Benne a plébánia templom tetőzetének esőfogóit szokták tartogatni." Röviddel később helyreállíthatták, mert az 1772-es földrengés után - amely a templomot erősen megrongálta — ezt 13

Uo.339. 14 Visitatio Canonica 1766. 8. lap. BLÉNESSY J. Én. 95.; SÁROS András: Jászberény műemlékei, emlékművei, emléktáblái. Jászberény, 1971. 15. Lásd: 5. sz. jegyzet. 36