Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

ADATTÁR - Bagi Gábor: Követküldés, követi utasítások a Jászkun Kerületekben 1790-1811 között / 331. o.

törvényben szentesítő 175l-es országgyűlésen ez a kérés felvetődött-e, arra egyenlőre nincs adatunk. Lehetséges, hogy igen, de a redempciós váltság összegének kifizetésével kapcsolatos nehézségek, valamint redempció törvénybe foglalásának elsődleges igénye miatt ez inkább részletkérdésnek tűnhetett még ekkor.

3 Tudtunkkal az országgyűlési képviselet megszerzésének igénye a következő, 1764/65-ös diéta idején vetődött fel határozottabban. A Jászkun Kerület Lacházán, 1764. március 20-án tartott közgyűlésén határozatot hoztak, hogy az összeülő országgyűlésre királyi meghívót, „ülést" (ti. az országgyűlési ülésrendben állandó, rögzített helyet) és a vármegyékkel egyenlő szavazatot kérnek. A közgyűlés Jankovich Miklós nádori alkapitányt, Herpay Mihály kiskun kapitányt és Dósa Józsefet bízta meg, hogy ez ügyben Bécsben keressék fel a nádort. A követek 11 pontos utasítást kaptak, s egy kérelmet nyújtottak át a Kerületek nevében. Az instancia a jászkunok kiváltságainak és a haza érdekében hozott áldozatainak felsorolásával érvelt a szavazati jog mellett, ám a nádor hathatós támogatását nem sikerült megnyerni, s ez a sikertelenség végső soron előre vetítette a kérelem elnapolását. Mindezek ellenére az 1764-es országgyűlés idején a Jászkun Kerület a kamaraelnök mellé két követet delegált Jankovich Miklós és Dósa Gergely személyében. A követek 13 pontos utasítást is kaptak, ennek tartalmával és teljesítésével kapcsolatban azonban egyenlőre nincs adatunk.

4 A jelek szerint a jászkunoknak e sikertelenség ellenére már korábban — részint a redempció előtt — is lehetőségük volt jelentősebb problémáikkal a magyar országgyűlésekhez fordulni. Ennek ismereteink szerint legalább két módja volt. Egyrészt a diétához (részben mint nemesek) szabadon írhattak (1723. évi VII. törvénycikk), másrészt a jászkun főkapitányi tisztet betöltő báró Orczy, majd a gróf Almássy famíliák tagjaihoz is fordulhattak támogatásért, akik mint főnemesek, gyakorta fontos országos tisztségeket is betöltöttek. Épp ezért elgondolkodtató, s további vizsgálatokat igényel annak kiderítése, hogy a később jelentkező, a nádori főkapitányokat rendre országgyűlési első követté választó (pontosabban felkérő) jászkun diétái gyakorlat gyökerei vajon nem erre az időszakra nyúlnak-e vissza. A főkapitányoknak a felsőbb államhatalmi szervekkel való kapcsolattartásban meglévő közvetítő szerepét ezután még tovább szilárdíthatta az a tény, hogy a rendi országgyűlést a későbbiekben sem Mária Terézia, sem II. József nem hívta egybe, sőt Batthyány Lajos gróf 1765-ös halála után közel három évtizedig a nádor tisztét sem töltötték be. A birodalmi centralizációs törekvések hatására 1786-ban a Jászkun Kerület törvényhatósági önállóságát is felszámolták, s azt csak a jozefinista rendszer összeomlása után állították helyre. 1790 tavaszán a jászkunok a hajdúkhoz hasonlóan csatlakoztak az országos elégedetlenségi mozgalomhoz. Törekvéseik középpontjában - a Jászkun Kerület önállóságának visszaállítása mellett — az országgyűlési képviselet és szavazat megnyerése állt. Ennek érdekében még április folyamán fontos lépéseket tettek. Rákosi 3 A kerületi jegyzökönyvekben nincs ra utalás, s a pillanatnyilag feltart iratanyagban sem. 4 , , , Jasz-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML) Jaszkun Kerület Közgyűlési jegyzőkönyve (Továbbiakban: JKK Közgyűlési jkv.) 1764/65. 7-119. 332