Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIV. századi történetéből / 283. o.
helytől választana el, ott ahol az említett váci káptalan kiváltságos levelének sorozata és tartalma szerint, a mondott Szabolcs és Kölkes községek határai végződnének; Ezután, ezek befejeztével továbbmentek, a már felhozott Szentivány község határainak a megjárásához; amelynek az első határa, az említett Zagyva folyó melletti, már leírt két határleitől — a fentebb leírt megújítottaktól — a vadkörte-fa erdő alatt indulva beleesik ugyanabba a Zagyva folyóba és mindig annak a folyónak a közepén, felfelé tartva megy a bizonyos vadkörte-fa erdőhöz, a fentebb mondott Zagyvarékas helyhez, a mondott Zagyva folyó révjében fekvőhöz, ahol két földből való határjelet csináltattak, amelyeknek az egyike ugyanazt a Szentivány községet, a másika pedig az alsóbb részen levő Beseteleke [Besseteleke] községet választaná el; ezután végleg a Zagyva folyó közepén kilépve lefut a Tisza folyóba, ahol egyesül a korábban már jelzett Alcsi [Alcz] község határaival; innen ugyanazon Tisza folyóban felfelé haladva érinti Széchényi Ferenc [ország] bíró [comes] Urunk Fokorú [Fokoro] nevezetű már mondott birtokának a határait és így végződik; amely dolgokkal így végezvén, ők maguk az említett Szentivány, Szabolcs, Alcsi, Bese, és Kölkes birtokokat - az előrebocsájtott határok megállapítása és futása mellett — azoknak az összes hasznaival és tartozékaival beiktatták a szóbanforgó Széchényi Ferenc országbíró Urunknak 12 birtoklás céljából, örök jogon, a maga szükségletére, sértett ember ellentmondása nélkül; [ ] 13 Kiadatott a húsvét előtti harmadik vasárnap utáni legközelebbi harmadik napon [március 11-én], az Úr fentmondott évében; [• - -]" 14 A forrás azon kevesek egyike, amely öt (!) tele levéltári változatban készültel és mindegyik változat meg is van. Az időrendben legkorábbit Gyárfás István már közölte. Ez az egri káptalan határjárásról szóló jelentését teljes terjedelemben tartalmazza, a káptalani záradékkal együtt, amelyet minden további változat elhagyott. Ez eredeti, privilégiális formátumú, hártyára írott, piros-fehérzöld zsinórján, sárga viaszfészekben, kisebb, piros színű viaszpecsét van. Gyárfás a dátumát hibásan közölte, több helynevet is elírt. Sorrendben a második változat 1462-ben készült, mindössze két oldal terjedelmű; egyszerű másolat. Mind a bevezetést, mind a záradékot mellőzve, csak a határjárást foglalja magában. 6 A 12 Széchényi Ferenc országbíró volt 1397-1408 között. 1 Itt az egri káptalan 14 nyomtatott sor terjedelmű, 1399. március 11-én kelt jelentésének a záradéka maradt ki, amelyet csak Gyárfás István közölt. Káptalani méltóságsorral. 14 Itt az 1469. március 18-án kelt átírás 9,5 soros egri káptalani záradékot hagytuk ki, valamint az 1729. október 28-án kelt hitelesítő záradék kilenc sorát, amelyből kiderül, hogy az oklevelet olvasta és írta - a másolat hitelességét igazolta - Závodszky János királyi kamarai irattáros. 15 GYÁRFÁS István: A jánz-kúnok története. III. Szolnok, 1883. 534-537. Akkor az oklevél eredeti helye: OL Kamarai lt. N.R.A. Fasc. 1862. No. 10. 16 OL DL 73.527/2-3. (Mellette van még egy lap, amely Kenderes 1521 -ik évi határjárásának egy részét (?) tartalmazza). 326
