Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIV. századi történetéből / 283. o.
rato], az említett [Szolnok] vármegye alispánjával 5 , odaérkezve és azok határát megjárva, továbbá azon helyek között, a szükséges pontokon új határjeleket építve és a régi határjeleket is, ha azokat fel lehet újítani felújítva [. . .] azokat [a birtokokat] válassza el és különözze el egymástól; és a határjárást végrehajtván [. . .] az említett Tétmonostor és Paládics nevű birtokokat - azoknak kijelölt és valódi határai mellett — az említett [Vezsenyi] Miklósnak [így!] és Lászlónak - a megírt Szolnok nevű birtokot pedig — hasonlóképpen a kijelölt és valódi határai mellett nekünk és ebből következően a mi említett népeinknek és jobbágyainknak iktassa be és adja át Örökös birtoklás, bírás és megtartás céljából; Ebben a tekintetben nem lehet akadály a mondott [Vezsenyi] László és János, továbbá azoknak a mi népeinknek és jobbágyainknak ellentmondása mindazonáltal mások jogainak sérelme nélkül; Mindezek után az előrebocsájtottaknak a megtörténtét - a végrehajtás mikéntje szerint - nekünk hűségesen megírjátok; Kiadatott Budán, a Pünkösd ünnepe előtt való napon [május 12-én], az Űr 1380-ik évében." [...]* Az oklevél nyomtatásban már megjelent, de úgy, hogy a közlők nem jelezték a 3. és 6. jelzettel hivatkozott kihagyásokat, amelyek pedig nagyon fontos információkat tartalmaznak. Az okmány egyébként eredeti, elég nagy felületen homályos és foltos. A borítóján -- jobb oldalon felül - egy teljesen ép, ovális alakú pecsét látható. Közepén egy szemben ülő alak van, kerületén pedig jól olvasható a „Sigülum Capituli Budae" 8 szöveg. A borító közepén a következő felírás van: „Domino Regi pro Ladislao et Johanne filys dominici de Wesen, reambulatoria." OLDF 259.539 Az okmány nagy értéke - a leírt tartalmán túl abban rejlik, hogy Gál mester alispán nevének említésével erősen valószínűsíti, hogy a vármegye közép-tiszai és keletmagyarországi részének egy tiszti kara volt. Ugyanis ismerünk egy Kénén 1383. február 9-én kelt oklevelet is, amely így kezdődik: ,,Gallus vicomte du comitat de Szolnok. . ." 10 aki egy Sarmaságon 11 keletkezett ügyben intézkedik. Miután aligha lehet kétséges a két személy azonossága, eléggé alaposnak tűnhet az egy tisztikar teóriája. Gál mester [magister Gallus] nevével több alkalommal találkozunk, Szolnok megye alispánjának van feltüntetve. Itt a 23 3/4 sornyi terjedelmű határjárást hagytuk ki, amely 1380. június 1-én zajlott. A résztvevők közül, sajnos csak Gál szolnoki alispán nevét említi. A királyi ember a szövegben már említett János prépost, a káptalani ember pedig Miklós mester. 7 IPOLYI Arnold - NAGY Imre - VÉGHELY Dezső: Hazai okmánytár. 7. köt. Bp. 1880, 416417. A „Budai káptalan pecsétje". „A király úrnak határjárásról szóló levele Vezsenyi Domokos fiai László és János érdekében." LUKINICH Emerico - LADISLAO Galdi: Documenta históriám walachorum in Hungária illustrantia. Bp. 1941. 303. Sarmasága későbbi Közép-Szolnok vármegyében Zilahtól északnyugatra, mintegy 25 km-re. 318
