Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIV. századi történetéből / 283. o.

Kiadatott Budán a húsvét előtti második vasárnapon [március 30-án], az Urnák 1354-dik évében." [—r A végig latin nyelvű okiratot - hibás dátummal -- Gyárfás egy oklevélsorozatból kiemelve közölte és a közlés elé a következő regesztát írta: „1354. Mart. 30. Budán, I. Lajos király Bocsor fia Péter nevű kunnak, ennek fiainak s unokatestvérei a Kabak fia Baramuk és Veszteg fia Gál részére a Szolnok megyében üresen álló Szentkirály és Mindszent falukat, azokon keresztyén szokás szerint való lakás feltétele alatt adományozza." A közlés tehát nem az eredeti oklevélró'l készült, hanem az 1356. január 27-én kelt privilégiális átiratból, amelyet nem találtunk meg. Megtaláltuk azonban ennek az átiratnak az 1493. január 27-én készült átiratát, egyes nevek további torzításával. GYÁRFÁS István: A jász-kúnok története. III. (1301-1542). Szolnok, 1883. 489. Az oklevélből egyértelműen kitűnik, hogy Szentkirály és Mindszent már korábban is Külső-Szolnok vármegyéhez tartozó helyek voltak. Az is világos, hogy a kunoknak az adomány fejében azokat a kötelmeket kellett vállalni, amelyeket az 1279. évi június 24-én született egyezség — amelyet egyes történészek - „az első keresztségi oklevélnek neveztek - tartalmazott.

9 Az aktussal egyébként a felsorolt kunok királyi serviensből

10 magyar nemessé váltak. 23. Laczkfi Dénes erdélyi vajda és szolnoki ispán átíratja a Garábsáp falubirtok ügyében 1258. augusztus 27-én kelt okiratot 1363. szeptember 7. „Mi [Laczkfi] Dénes erdélyi vajda és szolnoki ispán adjuk emlékezetül a jelenlegi levelünk erejével és tudatjuk mindenkivel akiket illet, hogy midőn mi a királyi Itt oldalakon keresztül folytatódik a privilégiális levél a budai káptalan 1354. április 10-én kelt beiktatásról szóló jelentésével. Ebben eló'ször a király 1354. március 30-án Budán kelt beiktatási parancsát találjuk, amelyben a király királyi embernek Jenó'i (de Jenew) Miklós fiát, Andrást, Bogi (Begy) Pétert, vagy Baló György fiát Miklóst ajánlotta. (450. old.) A parancs alapján a birtokba való beiktatás 1354. június 3-án történt, a királyi ember végül is Jenó'i András, a káptalani ember pedig a budai egyház kanonokszékének a papja, Benedek volt. A beiktatás „Belcheri és fiai" ellentmondása nélkül történt. A részletes határjárást is magába foglaló kimaradt rész 61 nyomtatott sor. 7 r, „ , Több különböző időpontban született oklevél egy oklevélbe való foglalása. 8 OL DL57.794 Gyárfás István ezt is közölte. III. 706-707. Q Teljes terjedelmű magyar fordítása megtalálható BALÄSSY Ferenc: Adatok az egri egyházmegye történelméhez. Eger, 1891. III. 1. füzet. 332-336. A királyt fegyveresen támogató (állandó lakhellyel nem bíró) személyből váltak magyar nemessé. A váci káptalan 1385. február 14-én kelt átírólevelének a bevezető öt sorát hagytuk ki. 313