Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIV. századi történetéből / 283. o.

contra magistrum Pousa de Zeer inquisitoria". A külső oldalán pecsét nyoma látszik. A szerző 1924-ben az esztergomi káptalan levéltárában találta Priv. lad. 40 fasc. 2. No. 6. alatt. Dedek Crescens, Lajos: Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. III. (1321-1349). Esztergom, 1924.304-305. Tiszasághoz hasonlóan sok birtokper tárgyát képezte Felsőalpár is, amelyekről elég sok forrás maradt fenn. Az oklevél igen alkalmas arra, hogy rekonstruálni lehessen egy korabeli nyomozati eljárás menetét. 12. Kartali Etele visszaadja Tiszaság

1 birtokát Siegfried apátnak és a Garam melletti Szent Benedek rend konventjének 1338. április 26. „Mi [Beké] Péter, Isten kegyelméből szerémi püspök, a király Urunk kápolnájának az ispánja és a kancelláriai titkára adjuk emlékezetül hogy; egyrészről a Garam melletti Szent Benedek monostor apátja Siegfied [Seferidus] egyházfi, másrészről Kartali [de Kartal] Bertalan fia Etele [Ethele] mester élőszóval, egybehangzóan, előttünk személyesen előterjesztést és jelentést tettek; hogy abban a perben, amelyet az említett Siegfried apátúr, bizonyos Tiszaság [Sag] nevű birtok ügyében, ugyanezen Etele mester ellen, a törvényes rend szerint indított, becsületes férfiak közreműködésével előttünk és egymásközt olyan egyezséget kötöttek az örökös béke nyugalmában maradás érdekében, hogy a mondott Kartali Etele mester, azon fentnevezett Tiszaság birtok visszaadására és visszajuttatására köteleztetett, a most következő húsvét ünnepek tizenötödéig [április 26-ig], András [Anda] fia ? [Bok], vagy annak testvére Pető[Petheu], vagy Móric fia Miklós, továbbá más jelenlevők, valamint a Váci Egyházmegye káptalanjának bizonysága és a királyi ember előtt, annak a Siegfried apátnak és konventjének, azon szövegrész szerint, amint a királyi kiváltságlevélben foglaltatik, amely szövegrésznek ilyen a tartalma; „amely Tiszaságnak [Sagy] nevezett föld, a saját határaival, amely határvonalak így futnak: ? [Hucu] folyó ere, amely körülfolyja azt a földet a ? [Kesekun] víz partján, az árok [Aruk] mellett, egészen addig, ahol a? [Scilu] halastó áll, azután a Taka [Tacha] halom, továbbá a ? [Suryl] nevű másik halomig, ahol ugyanaz a ? [Suryl] víz körülfutva a fent említett Tiszaság falubirtokot, beleőrülik ugyanazon ? [Hucuerw] folyóba"

2 amely az a [Kartali] Etele mester előttünk is önként kötelezte magát; Magyarul: „Nyomozati levél Szeri Pósa[Pousa de Zeer] mester ellen. A Nagyméltóságú Károly fejedelem Urnák, Isten kegyelméből a Tekintetes Magyarország királyának, a Garam melletti Szent Benedekrendi [garamszentbenedeki] apátúr érdekében" Tiszaság ma nem létező hely, Tiszaug része. Az 1980-ban készült községhatáros megyetérkép Külső-Ságh, Belső-Ságh és Ságh-puszta néven is megörökíti. Az idézett határleírás-részlet a garamszentbenedeki apátság 1075-ik évi alapítóleveléből való, amellyel I. Géza király Ságot, az akkor alapított apátság birtokába adta. (KNAUZ Ferdinánd: Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. I. Strigonii, 1874. 57.) 299