Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIV. századi történetéből / 283. o.

Kiadatott [Váradon], a húsvét előtti vasárnap, [Virágvasárnap] után a legközelebbi második napon [március 21-én], a fent mondott évben [1334-ben]." Az oklevelet 1883-ban Szabó Károly közölte, aki az eredetijét akkor az Erdélyi Múzeumban (Jos. Com. Kemény Diplomatar. Transs. Tom. 1) lelte fel. A hátlapján pecsétet talált. Az oklevél élére írt regesztája így hangzik: ,,1334.111. 21. A nagyváradi káptalan Erzsébet királynénak jelentést tesz arról, hogy Tamás erdélyi vajdának s Szolnok vármegye főispánjának és az alispánnak járó bírságok fejében, Szolnok vármegyében minő jószágok foglaltattak le." NAGY Imre (szerk.): Anjou-kori okmánytár. III. (1333-1339.) Bp. 1883. 63-64. OL DF 253.422 A számos felsorolt hely - Pele, Szuna, Szentkirály, Muskóteleke, Barcsteleke, Szilágy, Toplony, Vérvölgy, Dóba és Majád - külső-szolnokinak minősítése szaporítja azokat a tényeket, amelyek szerint az 1330-as években Közép-Szolnok vármegye még nem volt. 10. Az Iván és Nacsa adományozásáról szóló bizonyságlevél 1334. május 22. „Mis István szerzetes, prépost és az [Ipoly]Sági Szent Szűz monostor premontrei szerzetesrendjének a konventje jelentjük mindenkinek, akiket illet[és]adjuk emlékezetül a jelenlegi levelünk tartalmát; hogy mi az üres és a lakók által elhagyott, Iván és Nacsa nevű, Szolnok megyében [Iwa

1 et hatszak

2 vocatas in Comitatu de Zownuk], a Zagyva folyó mellett levő bizonyos földjeinket, István mesternek [I. Károly] király Urunk személyi jegyzőjének törvényesen odaadtuk, odaajándékoztuk és átjuttattuk, a jelenlegi időponttól a hetedik év fordulójáig, másképpen pedig hat éves időtartamra, az ő birtoklása, haszonélvezete és felvirágzása céljából, valamint a mi egyházunk épülése érdekében; Kiadatott Pünkösd ünnepének nyolcadán május[22-én], az Úrnak az 1334. évében." Nem lehetett megállapítani, hogy milyen bírságok behajtásáról volt szó. Arra sem találtunk választ Werbőczy Tripartitumában, hogy a bírságot megfizetni nem tudók birtokait miért az alispánnak iktatták be, kiváltási határidő megjelölésével. Iván tekintetében két hely jöhet számításba: a mai (Hevesivány) Jászivány, vagy a ma már nem létező Szentivány, amely utóbbit az 1774-ben telepített Besenyszögtől csak egy utca választotta el, valamikor a 19. században be is olvadt Besenyszögbe. Nacsának még az igazi nevét is nehéz volt megállapítani, szinte minden oklevél másképpen torzította el. A tisztázást egy 1438. március 11. oklevél (DL 13.160) tette végül is lehetővé, ahol az „Ugra, Kisdetk etc. hewcsujwariensis ac Nacsa vocatas in Zolnok exterioribus Comitatibus..." teljesen világosan kiolvasható. 297