Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIV. századi történetéből / 283. o.

7. Széchényi Tamás erdélyi vajda és szolnoki ispán Külső-Szolnok vármegye nemesi egyetemét az elharapódzott eró'szak

1 megfékezésére inti 1333. április 11. [„Mi Széchenyi] Tamás erdélyi vajda és szolnoki ispán [comes de Zonuk], minden módon kedvezni kívánunk a Külső-Szolnok vármegyében [de comitatu de Zonuk] levő négy tisztelt szolgabírónak; értesültünk a mi ugyancsak Külső-Szolnok vármegyei alispánunk - Péter fia János mester — igazmondó jelentéséből, hogy igen sokan bizonyítottnak látszanak gyilkosságok és más [gaztettek] elkövetésében, az abban a vármegyében élő nemesek és nem nemesek [közül], amely ügyekben a ti részetekről, együtt a mi alispánunkkal, semmiféle ítélet nem született; ezért e parancslevelünkben kemény [szavakkal] erősen

2 meghagyjuk a ti hűségetekre, miszerint a jelenlegi levelünk megkapása után, hamarosan közgyűlést tartsatok és mindenkinek igazságot tegyetek [. . .] és ezenfelül ne követeljetek semmiféle kivételező közbelépést a mi alispánunktól egyik ítéletben sem, és semmiféle ezt megelőző más [intézkedést] ne tegyetek; Kiadatott Visegrádban, húsvét ünnepének a nyolcada után, a legközelebbi negyedik napon [április 11-én], az Ur 1333-ik évében!! Az eredeti oklevélnek csak a kópiáját láttuk, sem pecsét, sem aláírás nincs rajta, de láthatóan egykorú. Borítóján magyarra fordítva a következő' címzés látható: „Magának a Külső-Szolnok vármegyében levő négy kiválasztott szolgabírónak". Nyomtatásban már megjelentette 1883-ban Tagányi Károly, Nagy Imre (szerk.): Anjou-kori okmánytár. III. 13-14. című művében, hibás regesztával, amely így hangzik: „Tamás erdélyi vajda és szolnoki főispán a Külső-Szolnok vármegyei szolgabírákat utasította az alispánt megillető bírságok behajtására" OL DL 40.641 8. Külsó'-Szolnok vármegye szolgabíráinak bizonyságlevele törvénybe idézésről 1334. március 16. „Mi Külső-Szolnok vármegye [de Comitatu de Zonuk exteriori] négy szolgabírája

1 adjuk emlékezetül; hogy a váradi káptalan és [I. Károly] király embereivel — a mi alispánunk János mester törvénybe idézése alapján - törvényesen eljártunk László fia Miklósnál, mivel az a Miklós elvállalta, hogy az ő összes bírsága tekintetében fizetséggel tenne eleget, a húsvét nyolcada utáni legközelebbi második napon [április 4-én]; Konkrét példát nem tudtunk feltalálni a korabeli irodalom tanulmányozásával sem. Firmo firmis (verbis). Ebben a szövegösszefüggésben a „super universa judicia" kifejezésben a judicium szó inkább jelent ítéletet, mint bírságot. Nem tudjuk megállapítani, hogy a négy szolgabíró között volt-e közép-tiszavidéki nemes. 294