Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Vincze Sándor: A középiskolai oktatás főbb adatainak alakulása az 1960-90-es években Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 237. o.

A determinációs együtthatók iskolatípusonként a következők: Gimnázium: Rj.

2 3= 90,9 %; Szakközépiskola: Rp

2 3= 47,8 %; Középiskola: Rj\

2 3= 79,5 %. Jól érzékelhető, hogy a gimnázium és a középiskola esetében ez a meghatározottság nagy mértékű, míg a szakközépiskola esetében csekély. Ennek az iskolatípusnak az eredményességi összefüggéseit tehát ezeknek a változóknak az alkalmazása nem eléggé tárja fel. A képletek egyébként formálisan ,jóslásra" is alkalmasak. Az I. osztály elvégzése után az átlag létszám mellett a továbbjutás is ismertté válik, és a 4 év elvégzési (várható) index e két változóból az (1)—(3) egyenletekkel számítható. Számításunknak megbízhatósági korlátai - mint láttuk - azonban iskolatípusok szerint differenciáltak. Azt sem szabad az ilyen számításoknál elfelejteni, hogy vizsgálatunk csak azok között a feltétel határok között érvényes, melyek az elemzett 30 évben fennállottak. Amennyiben pl. az első osztály kezdő átlag létszáma 30, az első osztályból való továbbjutás pedig 90 %-os (mindhárom iskolatípusnál), akkor a négy év elvégzésének várható indexe — az (l)-(3) egyenletekbe való egyszerű behelyettesítéssel - a gimnáziumokban 78,4 %-os, a szakközépiskolákban 78,3 %-os, a középiskolákban együtt 78,9 %-os. Ezek közül a 78,3 %-os szakközépiskolai eredmény megbízhatósága csekély. (Ami úgy is feltűnik, hogy 78,4-ből és78,3-bólközépérték csak 78,3 és 78,4 közötti lehetne.) 4.4. A négy év elvégzése eredményességének összefüggése a tanulói összetétel bizonyos mutatóival Ebben a részben azt vizsgáljuk meg, hogy a 17. ábrán szereplő eredményességi változó (xi), milyen kapcsolatban van a 6., a 7. és a 8. ábrán feltüntetett bizonyos mutatókkal. Jelölje egy adott tanévre vonatkoztatva a gimnazisták és az összes középiskolás arányát (%-ban) xs, a lányok és az összes adott iskolatípusba járó tanuló arányát (%-ban) X9, a helybeliek és az összes adott iskolatípusba járó tanuló arányát (%-ban) M0Ezeknek a változóknak a korrelációs mátrixait tartalmazza a 3. táblázat iskolatípusok szerint és együttesen. Az érdemi következtetéseket az eredményesség öszszefüggéseire most is a mátrixok első soraiból lehet levonni. A középiskolák együttes adata nyújt lehetőséget a legáltalánosabb következtetésekre. Ez a következő: a középiskolák együttes 4 év elvégzési eredményességi adata nagyságrendileg azonos mértékűnek tekinthető (szignifikánsan nem különböző) depresszív kapcsolatban volt xg-cal, xcj-cel és xio-zel egyaránt. Tehát elég erős ten258