Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: A szolnoki közúti Tisza-híd szerepének változása napjainkig / 9. o.

vanyozták be. A vasszerkezeti részeket a vasúttól a Tisza vizén szállították az építkezéshez, és csigasorral emelték fel végleges helyükre. A két konzolos hídrész elkészítése után a középre kerülő befüggesztett hídrészt dereglyén állították össze, ezután a helyszínre úsztatták és az egész szerkezetet a konzolvégekre szerelt csigasorokkal húzták a helyére. A pillérek fölé az építés folyamán díszesebb kapuzat került, ezt az építést végző cég tervezte. Az 191 l-ben épült első vasszerkezetű szolnoki közúti Tisza-híd. (SZML Helytörténeti Adattár. Képeslapgyűjtemény.) A híd próbaterhelését 1911. június 21-23. közötti időpontban tartották. Az építkezésnél felhasználtak 476 ezer kg vasalkatrészt, a vasbeton hídpályánál 215 m

3 betont és 29 ezer kg vasbetétet. A híd alépítménye két hídfőből és két pillérből állt Nyílásbeosztása 54,86 + 79, 38 + 54,86 m. A felszerkezet külsőre az akkori Ferenc József hídhoz hasonlított, gerbertartós többtámaszú rácsos gerendahíd volt. A középső nyílásban 26,16 m-es támaszközű befüggesztett tartót alkalmaztak. A pályaszerkezet műszaki megoldása az addig alkalmazottaktól eltérő, ugyanis itt alkalmaztak először vasbetonlemezt az addig szokásos zórésvasas pályaszerkezet helyett.

40 40 MIHAILICH Győző: A szolnoki közúti Tiszahíd vasszerkezete. Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1912. XLVI. köt. 43. sz. 697-703. A műszaki kifejezések magyarázata: Gerber-tartó: Elnevezését első alkalmazójáról Heinrich Gerber német mérnökről nyerte. Megfelelő számú csuklóval és gördülő megtámasztással statikailag határozottá tett, több támaszű gegerendatartó. 24