Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
TANULMÁNYOK - Pethő László: A migráció néhány kérdése egy jászsági településen az 1960-70-es években / 225. o.
tényező és hatás befolyásolta. Elsőként a központi hatalom megnyilvánulásait érdemes megemlíteni. A korabeli törvényerejű rendelet meglehetősen rigorózusan szabályozta a tsz-tagok helyzetét. Eszerint a tsz-ből a belépést követően három évig nem lehetett kilépni. 19 Sőt a kilépés mellett döntő tag nem hagyhatta el a munkát, s csak a közgyűlés határozata alapján távozhatott. A kilépő tagot a röghözkötés mellett egyfajta kiközösítéssel is sújtották. Jászszentandráson a falutól legtávolabbi, legrosszabb minőségű erki határrészre száműzték az „idők szavát megérteni nem akaró" gazdákat. Az említett rendelkezés más pontjai jó előre igyekeztek gátat vetni annak, hogy a faluról távozó munkaerő máshol találjon alkalmazást. Végeredményben ugyanezt a szellemet képviselte a korabeli 5? középszint", a járási vezetés, sőt még a túllicitálástól sem riadt vissza. A VB-ülésekre készült egyes tanácsi jelentések arra engednek következtetni, hogy a helyi hatalom kettős játékba kezdett: megkísérelt a felsőbb elvárásoknak is eleget tenni, de az adott realitásokkal is számolt. Az idézett 23. sz. jegyzet utal arra, hogy családonként lényegében csak egy ember lépett be, ami a tényleges munkavégzés során még ennél is szerényebb aktív részvételt jelentett. Tehát a tsz-ek már alapításuk időszakában sem számolhattak a teljes tagsággal mint tényleges munkaerővel. Emellett más adatok arra utalnak, hogy még a legnagyobb munkacsúcsok idején is csak egy szűkebb körnek voltak képesek munkát biztosítani. 1961-ben például 864 kh-t kellett learatni, melynek a fele (430 kh) kézi aratásra várt. A beszámoló szerint erre 73 aratópár jelentkezett, miszerint 1 párra 6 kh jutott. Ez annyit jelent, hogy már a kezdetekben - a gépesítettség szerényebb színvonalán is - alig néhány száz embernek tudtak a közösen művelt területeken mun19 A Népköztársaság Elnöki Tanacsanak 1959. 7. sz. törvényerejű rendeletének 17. paragrafusa 1. bekezdésében foglaltak szerint: ,A tsz-ből a belépést követó' három évig nem lehet kilépni. A kilépési szándékot legalább hat hónappal a gazdasági év vége előtt a vezetőségnél be kell jelenteni, a bejelentés elfogadása felől a közgyűlés határoz. A kilépő a gazdasági év végéig köteles a közös munkában részt venni, ez alól a közgyűlés őt felmentheti." Magyar Közlöny 1959. 29. sz. 191-202. 20 > , Uo. 31. paragraíus: „... kilépés vagy kizárás eseten ... kell a tag által bevitt földdel azonos értékű, lehetőleg azonos nagyságú és művelési ágú földet elsősorban a tsz. szétszórtan fekvő parcelláiból vagy a tanács vb. által erre a célra átengedett állami tartalékföldből, ezek hiányában a táblák szélén lévő földekből a tagok részére kiadni." 21 Uo. 11. paragrafus 3. bekezdése szerint: ,,A tsz-tag munkaviszonyt kizárólag ideiglenes jelleggel, a tsz vezetőségének előzetes hozzájárulásával létesíthet." 22 - > - , , , ~ Részlet a jarasi tanácselnök 1960. január 11-en elhangzott hozzászólásából: „Nem tudok egyetérteni azzal, mint ahogy ... mondja, hogy a tagok elmennek a tsz-ből, nem fogják őket keresni ... ez káros ... Ehelyett azokat a tagokat, akik a tsz-ben nem megfelelően dolgoznak, ki kell zárni." SZML Jászszentandrás Községi Tanács V.B. üléseinek jegyzőkönyvéből. 1960. január 11. 23 , « . Uo. Részlet a V.B. ülésre készült jelentésből: „A tervekben rögzített termelési teladatok végrehajtása a tsz-ekben lévő 1230 családra vár, illetve arra az 1523 termelőszövetkezeti tagra, melyek három tsz-ükben tagként szerepelnek. Termelési terveinket figyelembe véve, a közös munkában résztvevő tagok száma 1038 főt tesz ki. Ténylegesen azonban 1961 évben a tavaszi mezőgazdasági munkák beindulásánál 961 fő vette fel a munkát, a tsz-ben lévő tagok 60 %-a." 24 Uo. 233
