Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: A szolnoki közúti Tisza-híd szerepének változása napjainkig / 9. o.

Az 1851-52-ben épült fahíd részlete a Tisza alacsony vízállásánál. (SZML Helytörténeti Adattár. Képeslapgyűjtemény) A XX. század fordulóján fahidak többfelé álltak még, pl. Aradon, Zentán, Záhonynál, de ezek fölött már eljárt az idő. Ezt felismerve már a Szolnoki Államépítészeti Hivatal is javasolja, hogy a tiszai fahídon lebonyolódó élénk forgalom miatt szükséges egy állandó vasszerkezetű híd megépítése. A megye ismét kérte a minisztert, hogy a hidat vegyék állami kezelésbe, és újjáépítését 1908-ban kezdjék el. A miniszter a kérést ismét elhalasztja, de hozzájárul, hogy a fahídon bizonyos forgalomkorlátozásokat léptessenek életbe. Nem engedik áthaladni a 10 q-nál nehezebb járműveket, a kocsiknak 20 m-es követési távolságot kell tartani, és megtiltják az állatok csoportosáthajtását is.

37 A megelőző intézkedések ellenére 1909. március 15-én a Tiszán levonuló hatalmasjégár elsodorta a tiszai fahíd nagy részét. A 192 m össznyílású hídból a 4., 5., 6., 7. és a 8. számú nyílás felső szerkezetét és jármait ragadta magával a jég. A roncsok egy része a Vezseny melletti Cyprus szigeten, illetve Tiszakécske és Tiszasas tájékán akadt fel.

38 A híd pusztulása után a közlekedés helyreállítására a gyalogosok átszállítására 2 dereglyét állítottak szolgálatba, melyek díjmentesen vitték át az embereket. A transzverzális út sűrű forgalma egyre sürgősebbé tette, hogy a nagyobb teherbírású és méretű kompokat alkalmazzák. Ezért március végén a dereglyék mellett 2 komp is járt a közlekedés lebonyolítására. A fontos átkelőhely forgalma nem szünetelhetett, ennek következtében többféle elképzelés is született a folyamatos közlekedés helyreállítására. Először azt gondol37 SZML Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Alispánja iratai. (Továbbiakban: Alisp. ir. 28952/1915.) Tiszavidéki Újság, 1909. 12. sz. 21