Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Varga Lajos: A "Három Bírák Urak" folyamodványai a Duna-Tisza csatorna építéséért 1867-ben / 191. o.

gyarországi csatornaépítéseket, most viszont ellenáll. Bizonyára, mert mögöttük van a Martinovics-féle összeesküvés, a magyar közgazdászok, tudósok, költők és írók „néma forradalma", a reformkor, a reformországgyűlések, s sok egyéb „tapasztalat". De - érvelnek tovább a tiszaföldváriak — „... a Pest Csongrád központi csatorna által nem csak Csongrád, Békés, Arad és Heves K. (Külső) Szolnok megyék, kiterjedt vidékei, Nagy és Kis Kunság s Pest Solt megye sőtt a hármas Körös általi összeköttetés folytán, még Zaránd megye sőtt Erdély is, közlekedési ipara és kereskedelme nevezetes lendületet nyerne, ... de még a nagy népességű Csongrád, Kecskemét és Nagy Kőrös városok homokos síkságainak öntözés általi termékenyítése is tetemesen elő segítetnék..." íme! Az öntözéses gazdálkodás felvázolása 1867/68-ból. Jól látták a tiszaföldváriak, jól látták a „Három Bírák Urak", hogy a Csongrád térségében torkolló csatorna - s természetesen a Tokaj-Körös vidéki csatorna is az egész Tiszavidék érdekeit szolgálná, s Csongrád - Tiszazug kiépítésével Szolnok és Szeged között egy harmadik gazdasági központ, térség jönne létre. Érveik között a szentesi Böldi-révről is írnak, ahol már 1867/68-ban nagyobb a kiépített rakodótér és több a gabonaszállító hajó, mint Szegeden. S végezetül a „nagy méltóságú Ministerium alázatos szolgái "-ként fejezik be „felfolyamodványukat". Aztért ÜT csatornából nem lett semmi. ... A „Három Bírák Urak" sírja közül is kettőt már hiába kerestem a kunszentmártoni és a tiszaföldvári temetőkben ... Csongrádra már el sem mentem. A magyar községi-városi autonómikus törekvések szép, de reménytelen emléke a „Három Bírák Urak" közös vállalkozása, „felfolyamodványa". Ezeket a józan, egyszerre helyi és országos jelentőségű érveket, célokat a hűbéri maradványokkal terhes kezdeti tőkés rendszer rövidlátása, önzése félresodorta. A tervezett csatorna térségében klasszikus értelemben vett (országos jelentőségű) nagybirtokok sora nem volt, így az érdekeltség sem születhetett meg. A tervezett tiszai torkolat térségében munkálkodó néhány földbirtokos (Podmaniczky, Kövér, Gorove, Beniczky, Jurenák, Bolza, Tige, Vodjáner, Majjerfi stb.) kisbirtokosnak" számított a hazai mammutbirtokosok között — politikai hatásukban is. Mit tehetne az utókor a „Három Bírák Urak" emlékezetére? Előrelátásukért talán szobrot kaphatna mindegyik a maga településén, méltó, klasszikus, népi-paraszti szobrot. De már az is elég lenne, ha békében nyugodhatnának ma már jeltelen sírjaikban, s az útépítési, csatornázási és egyéb munkálatok nem szórnák, kaparnák szét csontjaikat, sírkeresztjeiket pedig nem tüzelnék fel a kegyelettelen utódok ... 198