Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: A szolnoki közúti Tisza-híd szerepének változása napjainkig / 9. o.

A Szolnoknál felépült híd tölgyfapilléreken fekvő állandó jellegű építmény. A török korban azonban a folyók áthidalására nemcsak ezeket a szerkezeteket alkalmazták. Jelentősebb és nagyobb szélességű folyóinkon (mint pl. a Duna) elterjedtebb volt a hajóhíd. Pest és Buda közt hajóhíd állt, ugyancsak ez kötötte össze Esztergomnál a Duna két partját. És végül említsük meg a rendkívül fontos eszéki Dráva hidat, melynek az ingoványos terület feletti része volt csak cölöphíd, a folyó felett hajóhídon juthattak Eszék városába. A szolnokihoz hasonló cölöphidat említenek a törökkori leírások Szekszárdnál. Ez a Sárvizén álló 20 ívű fahíd volt. A török időkben az építőmesterek szívesebben alkalmazták a járomhidat a csekély szélességű és mélységű folyókon.

6 Szolnok esetében is csak egyszer található említés a Tiszán emelt hajóhídról, éspedig a 15 éves háború időszakából. Erről bővebben a forrás így szól: 1596-ban a mezőkeresztesi csata után Miksa főherceg Külső—Szolnok vármegyén vonult át, és mivel a szarvasi és gyulai várakat üresen és felégetve találta, Szolnok felé indult hadával. Október végén érkezett a vár alá, ahol 29-én hajóhidat állított a Tiszán, sTenyőnél, ezen keresztül szállította át katonáit a ma „Fekete Városnak" nevezett részre. Talán erre az eseményre támaszkodva említ később Bél Mátyás 1730-ban készült leírásában is „tutajhidat".

7 A szolnoki tölgyfahidat debreceni ácsokkal és mesteremberekkel csináltatták. A híd javítása és fenntartása mindenkor elsősorban Debrecen feladatát képezte. Súlyos terhet jelentett ez a debreceniek számára, mivel Szolnok távol feküdt tőlük, ezenkívül az élénk forgalmú és a jégzajlások rombolásának kitett hidat sűrűn javították. Nagyobb seregek átvonulása idején a fahidat meg is kellett erősíteni. 1663-ban szélesítést végeztek, hogy a nehéz ágyúk, a társzekerek, valamint a gyalogos- és lovas csapatok biztonságosan áthaladhassanak. A debrecenieknek kellett a híd javításához szükséges anyagokat, vasszegeket, láb- és bálvány fákat, padlódeszkákat Szolnokra küldeni. A debreceni mesterek néha heteket töltöttek a tiszai híd javításánál. A szinte állandó szolnoki tartózkodás miatt a debreceniek a híd közelében épületet is vásároltak

8 Várad meghódítása után Ali pasa a debreceniek állandó közmunkatartozásává tette, hogy Várad váránál és a szolnoki Tisza-hídnál mint földmunkások közmunkát végezzenek. Ezeknek a szolgáltatásoknak elvégzéséért felmentést kaptak a rendkívüli adók alól, valamint a vaspénz és ácsdíj megfizetésével sem terhelhették őket.

9 Evlia Cselebi török katona, diplomata és író az 1660-as években készített a maga keleties stílusában színes leírást a szolnoki hídról és várról: ,,. . . A vár négy oldalán négy bástya van. Három erős kapuja van, egyik nyugat felé a külvárosra nyüó nagy kaGÁLL Imre: Régi magyar hidak. Bp. 1970.25. SOMOGYI Ignác: Szolnok a török uralom alatt 1552-1685. III. Jász-Nagy kun-Szolnok megyei Lapok (Továbbiakban: JNKSzmL) 1885. IX. évf. 34. sz. ZOLTAI Lajos: Debrecen a török uralom végén. A Város háztartása 1662-1692. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1903. X. évf. 309-311. 9 FEKETE Lajos: Debrecen város levéltárának török oklevelei. Levéltári Közlemények, 1926. 43-67. 12