Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
TANULMÁNYOK - Nagy Márta: Görög feliratos ikonosztázionok és ikonosztázion-töredékek Magyarországon / 113. o.
2. tábla: Szent András. Felirat: 0 AIT02 ANAPEA2. Ún. András-kereszttel látható, déli oldal 1. tábla: Márk evangélista (?) Felirat: 0 AHO2 MAPK02. Jobb kezében könyvet (?) tart. 2. tábla: Szent Fülöp (?) Felirat: 0 ATIOZ ^IAinnOS. Jobb kezében könyvet, bal kezében kulcsot tart. III. sor északi oldal 1 tábla: Szent Péter Felirat: O AH02 ÍIETPOS. Jobb kezében könyvet, bal kezében kulcsot tart. 2. tábla: Lukács (?) evangélista. Felirat: 0 AH02 AOYKAS. Baljában könyvet tart. déli oldal 1. tábla: Szent Pál. Felirat: O AXIOS IT.AYA02. Baljában kardot tart. 2. tábla: János (?) evangélista. Felirat: 0 ATIOS IOANNH2. Bal kezében könyvet tart. A Golgota-kereszttől távolabb elhelyezett két-két oszlopban, az V. zónában Prófétákat festett meg a mester. A tizenkét Prófétát irattekerccsel vagy attribútummal, stilizáltán arany ornamentikával díszített tunikában és palliumban ábrázolta a mester. A Golgota kereszten a Megfeszített Megváltó látható. A kereszt függőleges ágának felső kis tábláján feliratot (INGI. INRL), az alsón koponyát festett meg a mester. A kereszt vízszintes ágának északi tábláján a Napot sárgán, a déli tábláján a Holdat pirosan jelenítette meg az ikonfestő mester. A kereszt alatti északi táblán sötétzöld háttér - melyet naplementét idéző vörös sáv hasít ketté - előtt látható Isten Anyja, arany ornamentikával díszített rózsaszínes tunikában, kék maphorionban, amint arcához kendőt szorít. Felirat: MP, 0Y, A déli táblán hasonló háttér előtt áll János evangélista, arany ornamentikával díszített piros tunikában és zöld palliumban. Jobb kezét arcához szorítja. A békési ikonosztázion táblái — az átfestett kompozícióktól eltekintve és a trónusikonok alatt elhelyezett táblákat kivéve - közel azonos kvalitással S. Tenecki műhelyében készültek. S. Tenecki (1730 körül — 1786 után) korának kiemelkedő szerb származású mestere a Kijevi Festőakadémia stílusát képviselte. Az ikonográfiában szívesen alkalmazta a nyugati katolikus barokk művészet motívumait: szárnyas angyalfejeket, gomolygó felhőket, lebegő drapériákat, tájképi részleteket stb. Technikában követte a nyugati mintát: legtöbbször gipszalap alkalmazása nélkül olajjal fára festett. A Kijevi Festőakadémiáról kikerült mesterek munkáit megkülönbözteti a vésett ornamentikával díszített arany háttér, mely kora bizánci hagyomány felújítása. Ezek a mesterek stilizált vagy stilizáiatlan növényi motívumokkal díszítették a szereplők öltözékét is, ily módon harmonikus összhang teremtődött a háttér és a kompozíciók nagyobb foltjait kitevő öltözékek között. S. Tenecki művészetét a barokk stílus főképpen formailag érintette meg. Felhasználta ugyan a barokk motívumait, azonban az ikonográfiában - szinte kizárólagosan a bizánci hagyományokhoz igazodott. A szereplők megfogalmazásakor is a bizánci örökséghez nyúlt. Fegyelmezett figurái megőrizték a bizánci kori művészet szentjeinek orthodox spiritualitásat. A békési ikonosztázion kompozíciói bensőséges, lírai hangulatot sugároznak, a szereplőket különleges báj és gracilitás jellemzi. A békési és a szentesi ikonosztázion tábláin kívül nem ismerünk olyan alkotásokat, melyeket S. Tenecki műhelye görögök megrendelésére készített és görög feliratokkal látott el. 118