Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Szabó Lajos: Aszály a Nagykunságban a XVIII. század végén / 99. o.

12. Szokásban lévén ezen nagykun megyében, hogy a fejős gazdák az eleségért nekiek külön fizetést tettek, ez is eltöröltetik. Hozzájárul az is, hogy reggeli kihajtáskor a mostani szűk időhöz képest a kenyeret mértékletesen vigyék ki, délután nékik semmi kenyér ne adattasson, minthogy napjában kétszer főtt ételt kapnak. 13. A nyáj juhászoknak, mivel nyári dolog idejeket legjelesebben a takarásnak napján a nyáj mellett eltöltik, tehát nyári bérbe minden 100 juhtól 2 bárány, téli bérbe pedig ugyanannyitól 1 bárány fizetések légyen: a mely gazda pedig a bárányt meg akarná kész pénzen váltani, nyáron fizessen minden juhtól 1 kr-t, télen pedig 1/2 krt. 14. A kos pásztorok minden kostól, amely hányásig előtte marad 2 kr, amely pedig el kél előle felényi légyen. 15. A kanászoknak azonkívül, hogy semmi búzabeli fizetések nem lészen, minden sertéstől 6 kr fizetések légyen." Ezen túl „mi a tartozásokat illeti" meghatározták, hogy „mindennemű cselédeknek és pásztoroknak l-l hétre 1 személyre 1 1/2 kenyér élelmére adattasson, emellé pedig a minemű s amennyi ázelék a gazdáktól a mostani szűk időhöz képest telik ..."

10 Közös jellemző a természetbeni juttatások (búza, kenyér, tej) csökkentése vagy eltörlése. Ok: „a szűk idő", a nagymértékű szárazság miatti gabonahiány, amely parancsolóvá teszi az élelemmel való takarékosságot a pásztorok, béresek, szolgák javadalmazásában is. Csökken az élelemellátás, dominánssá válik a pénz az alkalmazottak, egyébként vegyes összetételű bérezésében. A jegyzőkönyvek legelőhiány miatt elhullott állatokról a nyár folyamán nem írnak, ami arra vall, hogy a nagy szárazság ellenére — pusztító szükséget nem látott a jószág. Inkább a tilosban történő legeltetések száma növekszik, s foglalkoztatja a nagykunsági helységek tanácsait. Túrkevén pl. négy ember indul útnak, hogy ,,... akárhol az élet bogják között vagy tanyákon ollyas heverő, s Pásztorok elébe való akármiféle marhákat találand, azokat bé hajttassa . . ., " mert a tilos helyen talált jószágért büntetést fizet a gazdája. Meghatározzák a legeltetés tilalmi idejét is: „N. B. Asszony napjára esendő Debreczeni vásárig tellyes erejében megtartasson."

11 írják a tanácsjegyzőkönyvben. A kunszentmártoniak ökör csordája a Kőröst átúszva a békés-szentandrásiak kenderföldjében tett kárt, amiért a tanács ugyan megbüntette a csordást, de, mivel ,,. . . elkerülhetetlen s kéntelen volt ökör Csordának a nagy szükség és szárazság végett más határra által menni" és „nagy szegénységgel lévén", akinek fia „az ökrök által a Kőrösön szaladgált a vízbe holt" — a tanács a kiszabott bírságpénzt elengedte.

12 10 Uo. Protocollum Currcntálium (Továbbiakban: Prot. Curr.) 138. 1790. XII. 15. 2793. sz. 7172.; Kh.lt

. Prot. 1790. VIII. 8. 159. sz. Bérekkel, jövedelemmel kapcsolatos vizsgálat: SZABÓ Lajos: Megélhetőség Kisújszálláson a XVIII. sz. második felében (Conventiók, bérek, jövedelmek). In : Zounuk 2. Szerk.: BOTKA János. Szolnok, 1987. 9-29. 11 SZILAGYI M. 1966. Közlése: 96. Tk. v. lt. Prot. 1790. VIII. 2.620. sz. 2 Uo. 95. Kunszentmárton levéltára (Továbbiakban: Kszt.lt

.) Prot. 1790. VIII. 28., 125. sz., 1791. I. 8., 2. sz. 103