Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Kiss Z. Géza: A Bácskába került Szolnok megyei telepesek a kirajzás centenáriumán / 75. o.

KISS Z.GÉZA A BÁCSKÁBA KERÜLT SZOLNOK MEGYEI TELEPESEK A KIRAJZÁS CENTENÁRIUMÁN A XVIII. századi bácskai telepítések záró akkordjaként (1785-ben és 1786-ban) négy jászkun település jött létre az akkor még részben üres kincstári pusztákon: Feketehegy (FeketiC), Ómoravica (Staramoravica), Pacsér (Paíir) és Piros (Rumenka). Az elbocsátó településekhez fűződő kapcsolatokat alaposan megviselte, de meg nem semmisíthette a kegyetlen idő. Györffy István az első világháború után keserűen állapítja meg, hogy egy emberöltő múlva megszűnt a személyes érintkezés, négy emberöltő lejárta után az emlékezet is. Részint kiegészítve, részint folytatva a Györffy által vázolt kapcsolattörténetet megállapíthatjuk, hogy a kirajzás 100. évfordulóján a harmadik generáció tekintette át először az indulás után eltelt évszázad eredményeit. A 150. évfordulón az ötödik generáció kezdeményezte a kétoldalú kapcsolatok felvételét, és 1986-ban Kisújszálláson már tudós kutatók összegezték a 200 év előtti kitelepülés körülményeit. Ez a dolgozat műfaját tekintve egyszerű állapotrajz csupán. Adatait azok a jelentések szolgáltatják, amelyeket az egyházlátogatásra készülő Szász Károly dunamelléki református püspök számára állítottak össze a gyülekezetek vezetői 1885-ben, a mögöttük elmaradt évtizedek eredményeiről és az őket körülvevő vÜágról. A forrásul szolgáló iratok tárolására Feketehegyen egy nagy szekrény szolgált, amelynek felső, fiókos részében őrizték az ,,irományokat" és könyveket, alsó részében pedig a becsesebb egyházi edényeket és úrasztali textíliákat. Ómoravicán az iratanyag 2 nagy és 9 kisebb fiókkal ellátott hatalmas almáriumban volt. Itt tartották 12 kötetben az 1785-1884. évek anyakönyveit, és a felirattal is ellátott fiókokban móringlevelek, tanügyi iratok, egyházkerületi, egyházmegyei és egyéb jegyzőkönyvek voltak. A hetedik fiók rejtette a gondnoki számadások iratait és itt volt az Aranykönyv is, amelybe 1876-tól kezdődően az adományozók neveit jegyezték be. Ez a gazdag Nagykunsági krónika. Bp. 1955. 160. Jubileumi tudományos ülés a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján. (Kisújszállás, 1986. április 19-20.) Szerk.: KAPOSVÁRI Gyöngyi, BAGI Gábor, Szolnok, 1989. (Továbbiakban: Jubileumi tudományos ülés, 1986 ) Szász Károly (1829-1905) püspök életrajzához bó' tájékoztatást ad ZOVANYI Jenő: Egyháztörténeti Lexikon. Bp. 1977. 570-571. - A szabadságharc bukása után a tiszaroffi Borbély családnál talál menedéket, 1869-ben előbb Pest megyei, majd jászkun kerületi tanfelügyelő'. 1884-ben dunamelléki püspökké választják, 1885-1 903 között látogatta végig gyülekezeteit. 4 Ráday Levéltár, Püspöki Levéltár Canonica Visitatio (Továbbiakban: RL PL.Can.Vis.) 1885. Gyülekezetenként. A jelentések szempontjait a 100/1885. (január 24.) számú püspöki körlevél tartalmazza. 75