Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Kiss Z. Géza: A Bácskába került Szolnok megyei telepesek a kirajzás centenáriumán / 75. o.

permanens ingerlékenység forrása. Az egyik híve durva szavakban, erőszakos cselekedetekben, a másik italban keres oltalmat a nehezedő élet kihívásaival szemben, s vannak közöttük olyanok is, akik a nazarénizmus keretei között vélik megtalálni problémáik megoldását. - A családok tömeges kiválása a gazdagnak és erősnek vélt gyülezetekből, a kálvinista közösség mélyülő erkölcsi válságának legerősebb bizonyítéka. A nazarénizmus A nazarénizmusra, mint protestáns szektára vonatkozó szakirodalmat régóta ismerem, ebben a dolgozatban azonban csak azokat az adatokat dolgoztam fel, amelyeket a százados évforduló idején rögzítettek a Bácskába került jászkunok egyházi vezetői a közöttük kiterebélyesedett szektáról. Megkönnyíti dolgomat, hogy Barsi Miklós, pacsérí helyettes lelkész a látogató Szász Károly püspök számára 13 oldalon összegezte a szekta születésére és a községben elfoglalt helyére vonatkozó ismereteit, de Ömoravicáról és Feketehegyről is vannak tömörségük mellett is figyelemre méltó közlések. Forrásaik között presbitériumi jegyzőkönyvi adatokkal, helyi véleményekkel, lelkészi tapasztalatokkal egyaránt találkozunk. A püspöki körlevél a nazarénizmust ,Jiitbeli rajongás

,,-nak nevezi és összekapcsolja „...az egyházi test szétmálasztására irányuló törekvéssel", a fentebb ismertetett erkölcsi bomlással. Barsi Miklós jelentésében először Kalmár (KrSmer) Istvánnal, a nazarénusok legbuzgóbb apostolával ismertet meg bennünket, aki a Pacséron birtokos Szukits család katolikus ispánjának gyermekeként látta meg a világot. Barsi tudta róla, hogy valahol felsőbb iskolákat is végzett, Zoványi Jenő azt is megemlíti, hogy római katolikus papnak készült, de tanulmányait a szabadságharc félbeszakította, amelyben - pacséri információk szerint — kémként szolgálta a magyarok ügyét. A szabadságharc leverése után a gyöngyösi szolgabírói hivatalban kapott munkát, de forradalmi dalok és versek írása miatt letartóztatták. Barsi szerint Pesten raboskodott és egy cellatársa ismertette meg a nazarénizmus tanaival. A büntetés kitöltése után hazatoloncolták, s így Pacséron kezdte térítő munkáját, de gyakran látogatta Ómoravicát és Baját is. Állítólagos látomásai miatt az őrültek házába zárták, ahol latinból és németből magyarra fordította az Újszövetséget. Szép, apró írással írt, szilárd kötésű kéziratát 1873-ban tanulmányozhatta Eötvös Károly is, de nem tudta megvásárolni a Nemzeti Múzeum számára.

44 Fordítás közEÖTVÖS Károly: A nazarénusok. Bp. 1904.; SZÉL Farkas: Az úgy nevezett nazarénusokról. Vasárnapi Újság 1866. 3., 5., 6. szám. BÍRÓ Pál: Nazarénusok Bácskában. Vasárnapi Újság 1870. július 24.; Nazarénusok. Szerk.: PALOTAY Sándor. Bp. 1969. A Magyarországi Szabadegyházak Tanácsának kiadványai. I. stb. 2 ZOVÁNYI J. 1977.435. 3 Baján egy ízben mezítelenül várta volna a napkeltet, hogy annak sugarai közt megpillanthassa Krisztust. 4

i:ÖTVÖS K. 1904. 291-292. 91