Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Kiss Z. Géza: A Bácskába került Szolnok megyei telepesek a kirajzás centenáriumán / 75. o.

A nagyobb fiúk tantermének berendezése azonos volt a nagylányokéval, a kisebb fiúk tantermében 2 sorban 12 pad, tanítói asztal, szék, szekrény állott. A tanulást 2 fekete tábla, számoló gép, fali olvasótábla könnyítette meg a legkisebbek számára. A feketehegyi német reformátusok gyakran irritálták követeléseikkel a magyar gyülekezetet, mert a nagyobb közösségtől várták speciális, nemzetiségi igényeik ki­elégítését is. Sok huzavona után, a Dunamelléki püspök tanácsára, 1850-ben váltak ki a feketehegyi anyaegyházból és szervezték meg leányegyházukat. A református vallású nemzetiségi közösséghez 1850-ben 64 házaspár, mintegy 300 lélek tartozott, s az iskolakötelesek száma 57 volt. Az első három évben magánháznál béreltek l-l szobát iskola, illetve Schenkenberger Eduard nevű tanítójuk számára. Az önálló élet­hez szükséges pénzt részint maguk adták össze, részint német, református gyülekeze­tektől kapták. 1852-ben a református lelkészlakás közelében telket vásároltak, majd 1853-ban felépítették iskolaházukat, amelyben 1 tanterem és 2 szobából, konyhából, kamrából álló szolgálati lakás is volt. A lelkészi szolgálatot szerződésben rögzített külön díj ellenében a magyar re­formátus lelkészek látták el. A németektől kaptak minden házaspár után egy véka búzát, egy véka árpát és 1 forintot. Ezt 1855-ben az esperes hitelesítette, s ettől az évtől vannak feljegyzések gyülekezetük életéről, a presbitérium tevékenységéről stb. Imaházukat 1871-ben Jakab András újverbászi mester építette meg 2050 forin­ton. Háromszáz forinttal segítette őket a Dunamelléki Református Egyházkerület, a többi pénzt maguk teremtették elő úgy, hogy minden ház, minden házaspár és min­den 1/4 telek után beszedtek a gyülekezet tagjaitól 5-5 forintot. Az imaház hossza 10, szélessége 5, magassága 3 öl volt. A homlokzat fölé 1884-ben veres bádogtetővel ellátott, 4 öl magasságú fatornyot építettek, abba két harangot vettek. A nagyobbikon ,,Bochumer Verein Gusstahl Fabrik, 1884.' 1 , a ki­sebbiken „Bochum, 1884." felirat volt olvasható. Az inskripciónak mindenekelőtt kapcsolattörténeti jelentősége van, mert a budai, majd a pécsi harangöntők már kö­zel egy évszázada minden igényt kielégítő harangokat öntöttek. Az alsóbaranyai-bá­csi egyházmegye többi református gyülekezete budai öntők által készített, és a Du­nán szállított harangot vásárolt szilárd anyagból épülő temploma számára. Valószínűleg a gyülekezet puritán voltára utol, hogy az új imaház felszerelési tárgyai között mindössze 2 darab 5 iccés bádog boroskanna, egy ,,Adam Schmoll'' feliratú cinkehely, 2 cintányér, 2 fehér 1 színes szövetabrosz és fekete kendő sze­repel. A németek 1870-ben felépült új tantermének hossza 8, szélessége 4,5, magas­sága 2 öl volt. Volt benne két sorban 17 pad, tanítói asztal, szék, szekrény. A nem­RL PL.Can.Vis. 1885. Feketehegy. Egyházi épületek. A felirat jelentése: E felépült templom Istennek szenteltetett. 1 véka = 25-35, de általában 32 liter. 1 öl = 6 láb = 1.89 méter. 1 icce =0.888 liter. 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom